A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A tetraéder a legegyszerűbb síklapú test, melyet négy háromszöglap határol. Ámbár ugyanaz a szerepe a térmértanban, mint a háromszögnek a síkmértanban, általános tulajdonságai és osztályozása nem oly közismertek, mint a háromszögnél. Ennek oka nem csupán az, hogy a tetraéder több és többféle alkatrésszel bír mint a háromszög és így bonyolultabb alakzat, hanem az is, hogy a tetraédernek ‐ mint általában minden testnek ‐ az ábrázolása szemléletesség szempontjából tökéletlen, különösen akkor, ha a tetraéder bizonyos kitüntetett fajait ábrázoljuk. Ilyen kitüntetett fajok az egyenlőlapú és a magasságponttal bíró tetraéder. Mindkettő figyelemreméltó módon mutatja, hogy a tetraéder és a háromszög között nem teljes az analógia. Egyenlőoldalú háromszög csak egyféle van, t. i. a szabályos háromszög, melynek összes alkatrészei (oldalai, szögei) egyenlők. Ezzel szemben egyenlőlapú tetraéder számtalan sokféle van, a lapok területeinek egyenlősége nem vonja maga után az alkatrészek (élek, élszögek, lapszögek) egyenlőségét. Másrészt viszont közismert, hogy bármely háromszög magasságai egy pontban találkoznak. Ezzel szemben a tetraéder magasságai általában nem metszik egymást, még páronként sem. Jelen sorokban a tetraédernek néhány általános tulajdonságát, elsősorban pedig a most említett fajait fogjuk ismertetni. Ezen ismertetésnél hasznos segédeszköznek fog bizonyulni a körülírt parallelepipedon, amely nem csupán a tárgyalásnak fog bizonyos szemléletességet adni, hanem a tetraéder-alkatrészek közti összefüggések levezetését is jelentékenyen megkönnyíti.
Fektessünk a tetraéder minden egyes élén át a szembenfekvő éllel párhuzamos síkot. Az így nyert hat sík közül kettő-kettő nyilván párhuzamos, tehát parallelepipedont alkotnak. A parallelepipedon bármely lapjának átlói a tetraédernek két szembenfekvő élével egyenlők és párhuzamosak. A tetraéder két szemközti élének felezőpontjait összekötő távolságokat nevezzük Klug Lipót nyomán röviden éltengelynek. Egy éltengely nyilván a parallelepipedon szembenfekvő lapjainak középpontjait köti össze, tehát az éltengelyek a körülírt parallelepipedon megfelelő éleivel egyenlők és párhuzamosak és egymást egy pontban, a közös felező pontjukban metszik. Ezen pont egyszersmind a tetraéder súlypontja. Ki fogjuk mutatni, hogy a fent említett tetraéderfajok a körülírt parallelepipedon segélyével a következő módon jellemezhetők. I. Egy tetraéder akkor és csak akkor egyenlőlapú, ha a körülírt parallelepipedon derékszögű. II. Egy tetraédernek akkor és csak akkor van magasságpontja, ha a körülírt parallelepipedon egyenlő élű.
I. Ha az tetraédernek pl. az és lapjai egyenlő területűek, úgy az és csúcsok az éltől egyenlő távol vannak, tehát az és élek normális transzverzálisa az élt felezi. Ha a tetraéder egyenlő lapú, azaz mind a négy lap ugyanakkora területű, úgy az előbbi meggondolásból következik, hogy mindegyik szemben levő élpár normális transzverzálisa felezi az éleket. Más szóval az éltengelyek egybeesnek a normális transzverzálisokkal, a körülírt parallelepipedonnak az éltengelyekkel párhuzamos élei merőlegesek a szemközti tetraéder élekkel párhuzamos parallelepipedonlapokra, azaz a körülírt parallelepipedon derékszögű. Minthogy pedig a derékszögű parallelepipedont határoló téglalapok átlói egyenlők, tehát az egyenlőlapú tetraéder szemben levő élei egyenlők és ennek következtében a lapjai egybevágók.
II. Ha az tetraédernek, pl. az és magasságai metszik egymást egy pontban, úgy | | Tehát az él merőleges a két magasságot tartalmazó síkra, kővetkezésképp az abban fekvő élre is. Ha mind a négy magasság a pontban találkozik, úgy az előbbi meggondolásból következik, hogy a szemben levő élpárok egymásra merőlegesek. E szerint a körülirt parallelepipedon lapátlói, melyek a tetraéder szembenfekvő élpárjaival párhuzamosak, szintén merőlegesek egymásra, tehát a lapok rombusok, azaz a körülirt parallelepipedon egyenlőélű. A tétel megfordítását, miszerint ez egyenlőélű parallelepipedonba írt tetraéder magasságai egy pontban találkoznak, a következő, a tetraéderrel kapcsolatos gömböket tárgyaló fejezetben fogjuk közvetlenül bizonyítani. A következőkben egymással szembeállítjuk az egyenlőlapú és a magasságponttal bíró tetraéderek nevezetesebb tulajdonságait a kettő közt fennálló reciprocitás kihangsúlyozása céljából.
Tudvalevőleg minden háromszöghöz tartozik egy beírt és egy körülírt kör, hasonlóképp minden tetraédernek van körülírt és beirt gömbje. Egyenlőlapú tetraédernél az éltengelyek metszéspontja (azaz a súlypont), egyenlő távolságban van a körülírt derékszögű parallelepipedon valamennyi csúcsától: ezek között vannak a tetraéder csúcsai is. Tehát a tetraéder súlypontja egyszersmind a körülírt gömb középpontja. Minthogy pedig a magasságok egyenlők, a súlypont egyenlő távolságban van a tetraéder lapjaitól és így a beírt gömbnek is középpontja. A háromszög Feuerbach-féle körének azonban csak a magassági ponttal bíró tetraédernél van analogonja.
Fentebb kimutattuk, hogy a magasságponttal bíró tetraéder éltengelyei egyenlők. Ha tehát ezek közös felezési pontja körül, közös hosszuk felével, mint sugárral, gömböt szerkesztünk, ez a gömb átmegy mind a hat él felezőpontján, tehát tartalmazza a tetraéderlapok Feuerbach-féle köreit és így természetesen a lapmagasságok talppontjait is. A tetraéderhez tartozó további gömbök tárgyalása céljából először levezetjük a következő tételt: Egyenlőélű parallelepipedonba írt tetraéder magasságai egy pontban találkoznak és ez a magasságpont a körülírt gömb középpontjának a súlypontra vonatkozó tükörképe. Jelöljük az egyenlő élű parallelepipedonnak a beírt tetraéderhez tartozó csúcsait , a többit -gyel. Ekkor a tetraéderhez nem tartozó bármelyik, pl. a csúcsból a megfelelő lapra bocsátott merőleges talppontja a három egybevágó , , derékszögű háromszöget határozza meg, úgy hogy , tehát a csúcsokból a megfelelő tetraéderlapra bocsátott merőlegesek a tetraéderlapok köré írt körök középpontjain mennek át, vagyis egymást a körülírt gömb középpontjában metszik. Ennélfogva a pontokkal az súlypontra vonatkozólag szimmetrikusan fekvő tetraéder csúcsokból a megfelelő tetraéderlapokra bocsátott merőlegesek: a magasságok, szintén egy pontban találkoznak. A beirt tetraédernek tehát van magasságpontja és ez a magasságpont nyilván -nak -re vonatkozó tükörképe.
Ebből az ábra szerint azonnal következik, hogy körül sugárral leírt gömb a felső magasságmetszetek középpontjain megy át. Itt a tetraéder köré írt gömb sugarát jelenti. Ha a tetraéder mindegyik csúcsába egy, a magasságpontba két tömegegységet helyezünk, az így nyert tömegrendszer súlypontja a távolság azon pontja, melyre . Ha továbbá a fenti tömegekből a két egyenlő tömegű és csoportot alkotjuk, úgy súlypontja az tetraéderlap súlypontja, súlypontja a felső magasságmetszet egyharmadában levő pont, a közös súlypont felezi az távolságot tehát ,-től és -tól, valamint nyilván a derékszögű háromszög csúcsától is távolságra van, azaz: A magasságponttal bíró tetraédernél a súlypont és magasságpont közti távolságot arányban osztó pont körül sugárral leírt gömb átmegy a lapok súlypontjain, a magassági talppontokon és a felső magasságmetszetek harmadában levő osztáspontokon. Budapest, 1937.
Egerváry Jenő L. folyóiratunk II. évf. 101., 130., 161. o. (Kárteszi F.: A tetraéderről.) (Lásd 1925/12. 101. old, 1926/1. 130. old., 1926/2. 161. old. ‐A szerk.Ha az egyenes a vele nem párhuzamos egyenesnek és pontjaitól egyenlő távolságra van, úgy az és normális transzverzálisa az távolságot felezi.Az éltengely két szembenfekvő él felezési pontjait, azaz az egyenlőélű parallelepipedon két párhuzamos lapjának középpontjait köti össze. Ezért az éltengely a parallelepipedon élével, vagyis egy rombus oldalával egyenlő, míg a szembenfekvő élek ezen rombus átlóival egyenlők. (L. a 393. feladatot, V. évf. 54. o. ‐ 1928/10. 54.old.).Ugyanis és ; tehát . |