Cím: A tetraéderről 1. (1937. október)
Szerző(k):  Dr. Egerváry Jenő 
Füzet: 1937/október, 33 - 37. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A tetraéder a legegyszerűbb síklapú test, melyet négy háromszöglap határol. Ámbár ugyanaz a szerepe a térmértanban, mint a háromszögnek a síkmértanban, általános tulajdonságai és osztályozása nem oly közismertek, mint a háromszögnél. Ennek oka nem csupán az, hogy a tetraéder több és többféle alkatrésszel bír mint a háromszög és így bonyolultabb alakzat, hanem az is, hogy a tetraédernek ‐ mint általában minden testnek ‐ az ábrázolása szemléletesség szempontjából tökéletlen, különösen akkor, ha a tetraéder bizonyos kitüntetett fajait ábrázoljuk.
Ilyen kitüntetett fajok az egyenlőlapú és a magasságponttal bíró tetraéder. Mindkettő figyelemreméltó módon mutatja, hogy a tetraéder és a háromszög között nem teljes az analógia.
Egyenlőoldalú háromszög csak egyféle van, t. i. a szabályos háromszög, melynek összes alkatrészei (oldalai, szögei) egyenlők. Ezzel szemben egyenlőlapú tetraéder számtalan sokféle van, a lapok területeinek egyenlősége nem vonja maga után az alkatrészek (élek, élszögek, lapszögek) egyenlőségét.
Másrészt viszont közismert, hogy bármely háromszög magasságai egy pontban találkoznak. Ezzel szemben a tetraéder magasságai általában nem metszik egymást, még páronként sem.

Jelen sorokban a tetraédernek néhány általános tulajdonságát, elsősorban pedig a most említett fajait fogjuk ismertetni. Ezen ismertetésnél hasznos segédeszköznek fog bizonyulni a körülírt parallelepipedon, amely nem csupán a tárgyalásnak fog bizonyos szemléletességet adni, hanem a tetraéder-alkatrészek közti összefüggések levezetését is jelentékenyen megkönnyíti.

 
 

Fektessünk a tetraéder minden egyes élén át a szembenfekvő éllel párhuzamos síkot. Az így nyert hat sík közül kettő-kettő nyilván párhuzamos, tehát parallelepipedont alkotnak. A parallelepipedon bármely lapjának átlói a tetraédernek két szembenfekvő élével egyenlők és párhuzamosak. A tetraéder két szemközti élének felezőpontjait összekötő távolságokat nevezzük Klug Lipót nyomán röviden éltengelynek. Egy éltengely nyilván a parallelepipedon szembenfekvő lapjainak középpontjait köti össze, tehát az éltengelyek a körülírt parallelepipedon megfelelő éleivel egyenlők és párhuzamosak és egymást egy pontban, a közös felező pontjukban metszik.1 Ezen pont egyszersmind a tetraéder súlypontja.
Ki fogjuk mutatni, hogy a fent említett tetraéderfajok a körülírt parallelepipedon segélyével a következő módon jellemezhetők.
I. Egy tetraéder akkor és csak akkor egyenlőlapú, ha a körülírt parallelepipedon derékszögű.
II. Egy tetraédernek akkor és csak akkor van magasságpontja, ha a körülírt parallelepipedon egyenlő élű.
 
 

I. Ha az A1A2A3A4 tetraédernek pl. az A1A2A3 és A1A2A4 lapjai egyenlő területűek, úgy az A3 és A4 csúcsok az A1A2¯ éltől egyenlő távol vannak, tehát az A1A2¯ és A3A4¯ élek normális transzverzálisa az A3A4¯ élt felezi2. Ha a tetraéder egyenlő lapú, azaz mind a négy lap ugyanakkora területű, úgy az előbbi meggondolásból következik, hogy mindegyik szemben levő élpár normális transzverzálisa felezi az éleket. Más szóval az éltengelyek egybeesnek a normális transzverzálisokkal, a körülírt parallelepipedonnak az éltengelyekkel párhuzamos élei merőlegesek a szemközti tetraéder élekkel párhuzamos parallelepipedonlapokra, azaz a körülírt parallelepipedon derékszögű.
Minthogy pedig a derékszögű parallelepipedont határoló téglalapok átlói egyenlők, tehát az egyenlőlapú tetraéder szemben levő élei egyenlők és ennek következtében a lapjai egybevágók.
 
 

II. Ha az A1A2A3A4 tetraédernek, pl. az A1H1¯ és A2H2¯ magasságai metszik egymást egy H pontban, úgy
A1H1¯A2A3A4ésA2H2¯A1A3A4.
Tehát az A3A4¯ él merőleges a két magasságot tartalmazó A1A2H síkra, kővetkezésképp az abban fekvő A1A2¯ élre is. Ha mind a négy magasság a H pontban találkozik, úgy az előbbi meggondolásból következik, hogy a szemben levő élpárok egymásra merőlegesek. E szerint a körülirt parallelepipedon lapátlói, melyek a tetraéder szembenfekvő élpárjaival párhuzamosak, szintén merőlegesek egymásra, tehát a lapok rombusok, azaz a körülirt parallelepipedon egyenlőélű.
A tétel megfordítását, miszerint ez egyenlőélű parallelepipedonba írt tetraéder magasságai egy pontban találkoznak, a következő, a tetraéderrel kapcsolatos gömböket tárgyaló fejezetben fogjuk közvetlenül bizonyítani.
A következőkben egymással szembeállítjuk az egyenlőlapú és a magasságponttal bíró tetraéderek nevezetesebb tulajdonságait a kettő közt fennálló reciprocitás kihangsúlyozása céljából.
 

  Az egyenlőlapú tetraédernél a körül-A magasságponttal bíró tetraédernél a  írt parallelepipedon derékszögű tehát:  körülírt parallelepipedon egyenlőélű, tehát:  az éltengelyek egymásra merőlegesek;az éltengelyek egyenlő hosszúak,  az éltengelyek merőlegesek a szemben-a szembenfevő élpárok négyzetösszegei    fekvő élpárokra,egyenlők egymással és az éltengely négy-  a szembenfevő élek egyenlő hosszúak,zetének négyszeresével,    a magasságok egyenlő hosszúak.  a szembenfekvő élek egymásra merőlegesek.  

 

Tudvalevőleg minden háromszöghöz tartozik egy beírt és egy körülírt kör, hasonlóképp minden tetraédernek van körülírt és beirt gömbje. Egyenlőlapú tetraédernél az éltengelyek metszéspontja (azaz a súlypont), egyenlő távolságban van a körülírt derékszögű parallelepipedon valamennyi csúcsától: ezek között vannak a tetraéder csúcsai is. Tehát a tetraéder súlypontja egyszersmind a körülírt gömb középpontja. Minthogy pedig a magasságok egyenlők, a súlypont egyenlő távolságban van a tetraéder lapjaitól és így a beírt gömbnek is középpontja.
A háromszög Feuerbach-féle körének azonban csak a magassági ponttal bíró tetraédernél van analogonja.
3
Fentebb kimutattuk, hogy a magasságponttal bíró tetraéder éltengelyei egyenlők. Ha tehát ezek közös felezési pontja körül, közös hosszuk felével, mint sugárral, gömböt szerkesztünk, ez a gömb átmegy mind a hat él felezőpontján, tehát tartalmazza a tetraéderlapok Feuerbach-féle köreit és így természetesen a lapmagasságok talppontjait is.
A tetraéderhez tartozó további gömbök tárgyalása céljából először levezetjük a következő tételt:
Egyenlőélű parallelepipedonba írt tetraéder magasságai egy pontban találkoznak és ez a magasságpont a körülírt gömb középpontjának a súlypontra vonatkozó tükörképe.
Jelöljük az egyenlő élű parallelepipedonnak a beírt tetraéderhez tartozó csúcsait A1,A2,A3,A4, a többit B1,B2,B3,B4-gyel. Ekkor a tetraéderhez nem tartozó bármelyik, pl. a B1 csúcsból a megfelelő A2A3A4 lapra bocsátott merőleges U1 talppontja a három egybevágó B1U1A2, B1U1A3, B1U1A4 derékszögű háromszöget határozza meg, úgy hogy U1A2=U1A3=U1A4, tehát a Bi csúcsokból a megfelelő tetraéderlapra bocsátott merőlegesek a tetraéderlapok köré írt körök Ui középpontjain mennek át, vagyis egymást a körülírt gömb U középpontjában metszik. Ennélfogva a Bi pontokkal az S súlypontra vonatkozólag szimmetrikusan fekvő Ai tetraéder csúcsokból a megfelelő tetraéderlapokra bocsátott merőlegesek: a magasságok, szintén egy H pontban találkoznak. A beirt tetraédernek tehát van magasságpontja és ez a H magasságpont nyilván U-nak S-re vonatkozó tükörképe.
 
 

Ebből az ábra szerint azonnal következik, hogy S körül R/2 sugárral leírt gömb a felső magasságmetszetek középpontjain megy át. Itt R a tetraéder köré írt gömb sugarát jelenti.
Ha a tetraéder mindegyik csúcsába egy, a magasságpontba két tömegegységet helyezünk, az így nyert tömegrendszer súlypontja a HS távolság azon F pontja, melyre SF¯:FH¯=2:4.
Ha továbbá a fenti tömegekből a két egyenlő tömegű (A1)+(H)+(H) és (A2)+(A3)+(A4) csoportot alkotjuk, úgy (A2)+(A3)+(A4) súlypontja az A2A3A4 tetraéderlap S1 súlypontja, (A1)+(H)+(H) súlypontja a A1H¯ felső magasságmetszet egyharmadában levő K1 pont,4 a közös F súlypont felezi az S1K1 távolságot tehát S1,-től és K1-tól, valamint nyilván a S1K1H1 derékszögű háromszög H1 csúcsától is R/3 távolságra van,5 azaz:
A magasságponttal bíró tetraédernél a súlypont és magasságpont közti távolságot 1:2 arányban osztó F pont körül R/3 sugárral leírt gömb átmegy a lapok súlypontjain, a magassági talppontokon és a felső magasságmetszetek harmadában levő osztáspontokon.
Budapest, 1937.
 
 Egerváry Jenő
1L. folyóiratunk II. évf. 101., 130., 161. o. (Kárteszi F.: A tetraéderről.) (Lásd 1925/12. 101. old, 1926/1. 130. old., 1926/2. 161. old. ‐A szerk.

2Ha az e egyenes a vele nem párhuzamos f egyenesnek A és B pontjaitól egyenlő távolságra van, úgy az e és f normális transzverzálisa az AB távolságot felezi.

3Az éltengely két szembenfekvő él felezési pontjait, azaz az egyenlőélű parallelepipedon két párhuzamos lapjának középpontjait köti össze. Ezért az éltengely a parallelepipedon élével, vagyis egy rombus oldalával egyenlő, míg a szembenfekvő élek ezen rombus átlóival egyenlők. (L. a 393. feladatot, V. évf. 54. o. ‐ 1928/10. 54.old.)

4HK1=13HA1.

5Ugyanis HF=23HS=2312HU=13HU és HK1=13HA1; tehát FK1=13UA1=13R.