Cím: 1933. A XXXVII. Eötvös Loránd matematikai tanulóverseny tételei - 2.
Szerző(k):  Baloghy Barna ,  Bródy Éva ,  Deutsch Ervin ,  Fábián Ibolyka ,  Meller Tamás ,  Weiszfeld Endre ,  Ökrös Jenő 
Füzet: 1934/január, 118 - 122. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

953. Kiszámítandó ab+cd értéke, ha

a2+b2=1,(1)c2+d2=1,(2)ésac+bd=0.(3)

I. Megoldás. ab+cd értéke nem változik, ha mindkét tagját 1-gyel szorozzuk, még pedig ab-t a (2), cd-t az (1) baloldalával:
ab+cd=ab(c2+d2)+cd(a2+b2)=abc2+abd2+a2cd+b2cd==(abc2+b2cd)+(abd2+a2cd)=bc(ac+bd)+ad(bd+ac)==(bc+ad)(ac+bd).



Azonban
ac+bd=0,tehátab+cd=0.

Fábián Ibolyka (Mária Terézia leányg. VIII. o. Bp. VI.)
 

II. Megoldás. a) Legyen pl. b=0; ekkor (1) szerint a0. Azonban (3)-ból: ac=0; mivel a0, kell, hogy c=0 legyen. Így
ab+cd=0.

b) Az a, b, c, d számok egyike sem zérus. (3)-ból d=-acb.
Helyettesítve ezt (2)-be:
c2+a2c2b2=(b2+a2)c2b2=c2b2=1.
Eszerint
b2=c2és ígya2=d2,
vagyis
c=±bésd=±a,
mégpedig úgy, hogy (3) alapján,
ha
c=±b,akkord=a.
Tehát, ha
c=b,akkord=-aésab+cd=ab-ab=0;
ha pedig
c=-b,akkord=aésab+cd=ab-ab=0.

Ökrös Jenő (Klauzál Gábor rg. VII. o. Szeged)
 

III. Megoldás. Legyen a=sinα, b=cosα, c=sinβ, d=cosβ.
Ekkor:
ac+bd=sinαsinβ+cosαcosβ=cos(α-β)=0,
és így
ab+cd=sinαcosα+sinβcosβ=sin2α+sin2β2==sin(α+β)cos(α-β)=0.

 

Meller Tamás (Révai Miklós r. VI. o. Győr)

NB. Itt a, b, c, d csak valós számokat jelenthetnek.
 

IV. Megoldás. Legyen a1=|a|, b1=|b|, c1=|c| és d1=|d|.
Ekkor:
a12+b12=1,c12+d12=1ésa1c1=b1d1.
a1 és b1 oly derékszögű háromszög befogói, melynek átfogója 1; hasonlóan c1 és d1 is felfoghatók, mint egy derékszögű háromszög befogói, melynek átfogója 1. Minthogy a harmadik feltétel szerint
a1:b1=d1:c1,
a két derékszögű háromszög hasonló. Azonban átfogóik egyenlők, tehát a két háromszög egybevágó. Ebből következik, hogy területük egyenlő:
a1b1=c1d1azaz|ab|=|cd|.(I.)
Az ac+bd=0 egyenletből
ab=-dc,
azaz
sgnab=-sgndcés ígysgnab=-sgncd.(II.)
I. és II. alapján:
ab+cd=0.

Deutsch Ervin (Faludi Ferenc rg. VIII. o. Szombathely)

Weiszfeld Endre (Kemény Zsigmond r. VIII. o. Bp. VI.)
 

NB. Ezen bizonyítás is csak valós számok esetén érvényes.
 

954. Legyen a sakktábla 64 mezejéből 16 mező oly módon kijelölve, hogy mind a nyolc sor és mind a nyolc oszlop éppen két-két kijelölt mezőt tartalmaz. Bebizonyítandó, hogy a kijelölt mezőkre mindenkor úgy lehet egy-egy bábut és pedig összességben 8 fehér és 8 fekete bábut elhelyezni, hogy minden sorban és minden oszlopban pontosan egy fehér és egy fekete bábu álljon.
 

Megoldás. A kijelölt mezők közül válasszunk ki egyet; ezt kössük össze a vele egy sorban állóval *, ezen újabb mezőt a vele egy oszlopban állóval s. í. t. Ezt az eljárást addig folytatjuk, míg vissza nem jutunk a kiindulási helyre. Ezen eljárással lehet, hogy kimerítettük mind a 16 mezőt; ha azonban ez nem állott elő, a felhasznált sorokat és oszlopokat kihagyjuk és a fennmaradó kijelölt mezők egyikéből kiindulva, az előbbi eljárást ismételjük.
 
 

Legfeljebb négyszeri kiindulással kimerítjük mind a 16 kijelölt mezőt; mindenik esetben egy zárt poligont kapunk. (Ábránkban pl. 3 ilyen különálló poligonnal merítettük ki a 16 mezőt). Ezen poligonok mindegyike páros oldalszámú, mert ugyanannyi oszlop és sorváltoztatással állott elő.
Már most a 16 mezőnek köv. tulajdonsága van:
Két mező akkor és csak akkor áll egy sorban (v. oszlopban), ha azok egy és ugyanazon poligon szomszédos csúcsai. (Tehát különböző poligonok csúcsai nem lehetnek egy sorban v. oszlopban.)
Válasszuk ki tehát az egyik poligon valamely csúcsát és állítsunk ide pl. fehér bábut. Elindulva innen, a poligon mentén rakjunk sorba a csúcsokba fekete, fehér s. í. t. bábukat. Így e poligon csúcsain elhelyeztük a bábukat a kívánt módon. Ugyanezt tegyük a többi poligon mentén is, miáltal a fekete és fehér bábuk valamennyi 16 kijelölt mezőben a kívánt módon nyernek elhelyezést.
 

Weiszfeld Endre (Kemény Zsigmond r. VIII. o. Bp. VI.)
 

955. A k1 és k2 körök egymást P-ben érintik. Messe egy P-n átmenő egyenes szelő a P-n kívül k1-t még A1-ben és k2-t A2-ben; továbbá egy P-n átmenő másik szelő k1-t B1-ben és k2-t B2-ben. Bebizonyítandó, hogy a PA1B1 és PA2B2 háromszögek hasonlók.
 

I. Megoldás. A két kör megadott helyzetében P a két kör belső vagy külső hasonlósági pontja, aszerint amint a két kör kívülről vagy belülről érinti egymást; azaz, ha a P ponton átmenő egyenes a k1 kört az A1 a k2 kört az A2 pontokban metszi, akkor
PA1PA2=r1r2,
ahol r1 a k1, r2 a k2 kör sugara.
 


 

A P pont mindegyik esetben az O1 és O2 középpontokat összekötő egyenesen fekszik úgy, hogy
O1O2=O1P+PO2=r1+r2vagyO1O2=r1-r2.

(Ugyanis PA1O1PA2O2, mert egyenlő szárú háromszögek, melyeknek a PA1 ill. PA2 alapjukon fekvő szögeik egyenlők, t. i.
O1PA1O2PA2,
ha belső érintkezés áll elő; külső érintkezés esetén
O1PA1=O2PA2,
mint csúcsszögek.)

Hasonlóan:
PB1PB2=r1r2,
és így
PA1PA2=PB1PB2.

Mivel A1PB1=A2PB2, mert vagy azonosak vagy csúcsszögek és ezen szögeket bezáró oldalak aránya egyenlő, kimondhatjuk, hogy
PA1B1PA2B2.(TermészetesenA1B1A2B2).

Baloghy Barna (Kegyesrendi gimn. VIII. o. Debrecen)
 

II. Megoldás. A PA1B1 és PA2B2 háromszögeknek közös P csúcsánál egyenlő szögeik vannak: A1PB1A2PB2 belső érintkezés esetén; külső érintkezés esetén A1PB1=A2PB2, mivel csúcsszögek.
Húzzuk meg a két kör közös érintőjét a P pontban, TT'-t.
 

 

Ekkor belső érintkezés esetén a k1 körben
A1B1P=A1PT,
mert az A1M1P^ ívhez tartozó kerületi szögek. A k2 körben
A2B2P=A2PT,
mert az A2M2P^ ívhez tartozó kerületi szögek. Azonban A1PTA2PT és így
A1B1P=A2B2P.

 

Külső érintkezés esetén a k1 körben, úgy mint előbb
A1B1P=A1PT,
a k2 körben pedig
A2B2P=A2PT'.

Azonban A1PT=A2PT', mivel csúcsszögek és így most is
A1B1P=A2B2P.
Eszerint a PA1B1 és PA2B2 háromszögek szögei egyenlők és így
PA1B1PA2B2.

Bródy Éva (izr. leányg. VI. o. Bp.)

*,,Bástya'' lépésben haladva.