Cím: A másodfokú egyenlet gyökeinek helyzete
Szerző(k):  Faragó Andor 
Füzet: 1930/szeptember, 5. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A versenyen kitűzött algebrai feladat megoldásában lényeges szerepet játszik azon kérdés eldöntése, hogy a másodfokú egyenletnek két valós gyöke minő feltételek kielégítése mellett fekszik a megadott α és β valós számok között?
Ezen kérdés eldöntésére nem szükséges és nem is célszerű a gyökök kiszámított alakját felhasználni. Egyszerűbb, ha a kérdésre függvénytani meggondolások segítségével válaszolunk, mégpedig:
10. Legyen

f(x)ax2+bx+c.

Ha signf(α)=signf(β), akkor az f(x)=0 másodfokú egyenletnek egy és csakis egy valós gyöke fekszik α és β között. 2. Valós gyökök esetében (b2-4ac0), mind a két gyök α és β között van, ha
signf(α)=signf(β)=signa
és a gyökök összegének fele: -b2a az α és β számok között fekszik.
Ugyanis, ha pl. a>0 és b2-4ac>0, akkor az f(x) másodfokú függvénynek minimuma van az x=-b2a helyen és ezen minimum negatív. Feltéve, hogy f(α)>0 és f(β)>0, akkor α és -b2a között van az egyik, -b2a és β között van a másik gyöke az f(x)=0 egyenletnek, tehát mind a kettő α és β között van.
A b2-4ac=0 határesetben x1=x2=-b2a.

Alkalmazzuk ezen megállapítást az
f(z)4z2-4az+2a2-b-2=0
egyenletre, melynek gyökei valósak, ha
ba2-2.(I)

Ezen gyökök -1 és +1 között feküsznek, beleértve ezen határokat is, ha, tekintettel arra, hogy z2 együtthatója pozitív, a köv. feltételek ki vannak elégítve:
10. f(-1)0,
20. f(+1)0,
és
30. -1z1+z22=a21.
Ezen feltételek harmadika
-2a2
alakban írható; ez különben folyik abból, hogy az a két cosinus-függvény összegét jelenti. Már most
f(-1)=4+4a+2a2-b-2=2(a+1)2-b;f(+1)=4-4a+2a2-b-2=2(a-1)2-b.

f(-1)0,hab2(a+1)2,(II)f(+1)0,hab2(a-1)2.(III)


A
b=a2-2,(1)b=2(a+1)2,(2)b=2(a-1)2(3)
egyenletek mindegyike parabolát jelent. Ezeknek csak azon részei jöhetnek tekintetbe, amelyekre nézve -2a2.
Az (1) parabola tengelye az ordinátatengely; alsó tetőpontja a=0, b=-2; az abscissatengelyt a=±2, b=0 pontokban metszi.
A (2) az a=-1, b=0 pontban érinti az abscissatengelyt és az érintési pont a görbe alsó tetőpontja.
A (3) az a=+1, b=0 pontban érinti az abscissatengelyt; az érintési pont a görbe alsó tetőpontja. Ezen görbe az előbbivel egybevágó.
Az (1) és (2) görbék az (a=-2, b=2) pontban érintkeznek egymással; az (1) és (3) az (a=+2, b=2) pontban érintkeznek egymással. 1 A (2) és (3) görbéknek közös pontjuk az (a=0, b=2) pont.
Az I., II., III. feltételek, a -2a2 feltétellel együtt a P pont helyzetére nézve a sík azon részét jelölik ki, amelyet az (1), (2), (3) parabolák határolnak, beleértve ezen határvonalakat is.
 

‐ ó ‐ r.

1Az a2-2=2(a+1)2 és a2-2=2(a-1)2 egyenletek mindegyikének két egyenlő gyöke van!