Cím: A 419. feladat tételeinek alkalmazása és általánosítása
Szerző(k):  Dr. Sárközy Pál 
Füzet: 1929/január, 155 - 156. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1928/november: 419. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. A feladat tételeit előnyösen alkalmazhatjuk a számok oszthatóságának megítélésénél. A c) tételéből azonnal látható, hogy az M=10A+a szám akkor osztható a 10λ-1 számmal, vagy ennek egyik tényezőjével, ha A+λa osztható vele. Az M számnak a 10λ-1 számmal való oszthatóságát tehát úgy próbáljuk meg, hogy az M szám egyesét elvágjuk és ennek λ-szorosát a megmaradt számhoz adjuk. Ezt az eljárást az új számon is végrehajtjuk annyiszor, amig kétjegyű vagy egyjegyű számra nem jutunk, melyről azonnal látható, osztható-e vagy nem 10λ-1-gyel.
1. Pl. λ=1 esetében kapjuk, hogy 9-cel, vagy 3-mal osztható valamely szám, ha egyesét elvágva a megmaradt számhoz adjuk és az így nyert szám osztható 9-cel vagy 3-mal. Pl. 342 osztható-e 9-cel? Igen mert

34|2̲+236¯


osztható 9-cel. Ez az oszthatósági szabály úgy is fogalmazható, hogy valamely szám osztható 9-cel, vagy 3-mal, ha a számjegyek összege osztható vele.
2. Pl. Ha λ=2, akkor kapjuk, hogy 19-cel osztható valamely egész szám, ha a kérdéses szám egyesének kétszeresét a többihez adva 19-cel osztható számot kapunk. Pl. 703 osztható-e 19-cel?
70|3̲7|6̲+6+1276¯19¯
Tehát 703 osztható 19-cel.
Hasonlóképp kapjuk a λ=3,4,5... esetében a 29-cel, 39-cel, 49-cel ... való oszthatóságot. Mivel 13 a 39 osztója, tehát a 13-mal való oszthatóságot úgy próbáljuk, hogy a szám egyesének négyszeresét hozzáadjuk a megmaradthoz.
II. Az előbbihez hasonlóan mondhatjuk, hogy az M egész szám akkor osztható a 10μ+1 számmal, vagy ennek valamely osztójával, ha az M-ben az egyest elvágva ennek μ-szörösét levonjuk a megmarad számból és ez osztható 10μ+1-gyel.
3. Pl. μ=1 esetét véve mondhatjuk, hogy a 11-gyel való oszthatóságot úgy próbáljuk meg, hogy az egyest levonjuk a többi számból.
Pl. 1529 osztható-e 11-gyel?
152|9̲14|3̲-9-3143¯11¯
Tehát 1529 osztható 11-gyel.
4. Pl. μ=2 esetében kapjuk, hogy 21-gyel, vagy mivel 7 ennek tényezője, a 7-tel való oszthatóság próbája, hogy a szám egyesének kétszeresét levonjuk a megmaradt számból.
Pl. 2051 osztható-e 7-tel?
205|1̲20|3̲-2-6203¯14¯.
Mivel 14 a 7 többszöröse, tehát 2051 is osztható 7-tel.
μ=3,4,5,... esetét véve kapjuk a 31, 41, 51 ... számokkal való oszthatóság szabályát. Mivel 17 az 51 osztója, tehát a 17-tel való oszthatóságot úgy vizsgáljuk, hogy a szám egyesének ötszörösét levonjuk a megmaradt számból.
III. A feladat tétele általánosítható. Az M=100B+b akkor osztható (100ν-1)-gyel, ha
B+νb
osztható vele. A 100ϱ+1-gyel pedig akkor osztható az M, ha
B-ϱb.
Írható ugyanis
M=100(B+νb)-b(100ν-1)M=100(B-ϱb)+b(100ϱ+1).
Az M=100B+b esetében b jelenti az M két utolsó számjegyéből álló számot, B pedig ezek elvágásával nyert számot.
Ez alapon mondhatjuk, hogy a (100ν-1)-gyel vagy ennek tényezőjével való oszthatóságot úgy próbáljuk, hogy a szám két utolsó számjegyéből álló szám ν-szeresét hozzáadjuk a megmaradt számhoz.
Keressük pl. 63879 osztható-e 199-cel?
638|79̲7|96̲+158+192796¯199¯
Tehát osztható.
Hasonlóképp kapjuk, hogy 100ϱ+1-gyel vagy ennek tényezőjével osztható valamely egész szám, ha két utolsó számjegyéből álló szám ϱ-szorosát kivonjuk a többiből és az így nyert különbség osztható 100ϱ+1-gyel.
Tovább általánosíthatjuk a szabályt az 1000σ-1 és 1000τ+1 számokkal való oszthatóságra és ekkor a vizsgálandó szám három utolsó számjegyét kell elvágni.
 

Dr. Sárközy Pál.