Cím: A folytatólagos osztásról
Szerző(k):  Dr. Veress Pál 
Füzet: 1925/szeptember, 5 - 6. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Folytatólagos osztásnak vagy aranymetszésnek nevezzük az a távolságnak a két olyan egyenlőtlen részre való bontását, hogy a nagyobbik rész mértani közepe legyen a kisebbik résznek és az egész távolságnak. Olvasóink előtt ismeretes a folytatólagos osztás szerepe a geometriában (a szabályos ötszög területének, a 18-os szög szögfüggvényeinek meghatározásában). Most megismerkedünk a folytatólagos osztás egy másik szerepével.
Az a távolságnak ilyen arányban osztott részei közül jelölje x a nagyobbikat, a-x a kisebbiket. A definíció szerint fennáll az

x2=a(a-x)(*)
egyenlet.
Ha a egész szám, akkor x irracionális, de bizonyos a egész számokhoz található oly x egész szám, mely az 1. egyenletet egy egésznyi eltérésre kielégíti. Vagyis az ilyen a és x számokra, vagy az
x2=a(a-x)+1,(*)
vagy pedig az
x2=a(a-x)-1,(*)
egyenlet áll fenn.
Például, ha a=8, az x=5 kielégíti a 2. egyenletet.
Az a-x, x, a három, egész számból álló számcsoportot nevezzük a folytatólagos osztás egy egész számú megközelítésének, ha azok a 2. vagy 3. egyenletet kielégítik. Amint Fechner számos megfigyelésből kimutatta (Fechner‐Lipps: Kollektív Masslehre), képkeretek, ablakok, könyvek szélességének és hosszúságának viszonya legtöbb esetben az a-xa vagy xa értéket mutatja, mert formaértékünknek ez az arány felel meg legjobban. (L. pld. Kornis: Pszichologia és Logika középiskolai tankönyvét, 77. o.) Dobozok méreteiben legtöbbször az (a-x):x:a összetett viszonyt találjuk, ahol e három szám a folytatólagos osztás egy egész számú megközelítése.
 

71. Feladat: Meghatározni a folytatólagos osztás összes lehetséges egész számú megközelítéseit.
 

72. Feladat: Legyen adva az OP=a távolság. Megszerkesztjük a P1 pontot, mely az OP távolságot folytatólagos arányban osztja úgy, hogy OP1=x legyen a nagyobbik darab. A P1P¯ távolságot mérjük át a P1 másik oldalára, az így nyert pont legyen P2, most OP2¯ távolságot mérjük át P2 másik oldalára, nyerjük a P3 pontot. A P1P3¯ távolság átvitele a P3 másik oldalára adja a P4 pontot és így tovább (l. az ábrát).
 
 

Bebizonyítandó, hogy a pontok Pn sorozata konvergál és
limnOPn=a-x.

Kispest, Deák Ferenc reálgimn.
Veress Pál
tanár