A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az ú.n. szerencsejátékok kivételével, melyeknél minden egyes, külömben aránylag igen rövid ideig tartó játszma után egyenlítik ki a játékosok a külömbözetet, a többi játéknál az a szokás, hogy a nyerő, illetőleg a nyerők a nyereségöknek megfelelő számú pontot (point) felírják. A következő játszma után a nyerő az újabb nyereségnek megfelelő számú pontot az eddig felírthoz folytatólag hozzáadja úgy, hogy a huzamos ideig tartó játék végeztével a játszók mindegyikénél a maga nyereségének megfelelő számú pont van felírva. A leszámolás már most abban áll, hogy minden játszó annyi ponttal tartozik minden többinek, ahány ponttal ezeknek többjük van mint neki. A leszámolás tehát nem egyéb, mint ismételt kivonás. Két játékos esetén a leszámolás felette egyszerű. Az egyik játékos kevesebb számú pontját levonva a másik nagyobb számúéból, már meg van a külömbözet. Már három játékos esetén a dolog kevésbbé egyszerű, mert az, kinek legkevesebb pontja van, a másik kettőnek tartozik fizetni, ez utóbbiak közül pedig ismét az, kinek kettejök között kevesebbje van, fizet a másiknak. Még bonyolultabb a dolog négy, öt, esetleg több játékos esetén, hol tapasztalás szerint nem ritkán aránylag hosszú ideig tart a külömbözetek megállapítása és még ilyenkor is az eljárás egyöntetűségének hiánya könnyen tévedésre vezet. Célszerű dolog tehát oly eljárás alkalmazása, mely tetszőleges számú játékos esetében is egyszerű és homogenitása, symmetriája folytán könnyen megjegyezhető. Legyen az játékos: és jelöljük ugyanezen betűkkel az illető játékosok pontjainak számát a játék végeztével. Akkor a leszámolás elve szerint: | | | | | | | | hol természetesen az egyes játékosok követelése lehet negatív is, tehát tartozást jelenthet. Mivel pedig | | azért az előbbiek így is írhatók: | | | | | | | | hol A leszámolás tehát úgy megy végbe, hogy játék végeztével minden játékos a maga pontjainak számát megszorozza a játékosok számával és e szorzatból levonja az összes játékosok pontjainak összegét. Aszerint, amint e külömbség pozitív vagy negatív az illető játékos e külömbséget kapja, illetőleg fizeti. A gyakorlati kivitelnél tehát a játékosok egyike kiszámfíja az összes pontok összegét a -t, mire az összes játékosok ezt feljegyzik és a reájuk eső külömbözetet a jelzett módon kiszámítják. Mindazok, kiknél e külömbözet negatív, az illető számú pontot egy közös pénztárba befizetik, honnan azok, kiknél a külömbözet pozitív a nekik megfelelő részt megkapják. Az eljárás helyességének kriteriuma, hogy leszámolás végeztével a pénztárban nem szabad maradnia semminek. Ez így is van, mert a fenti külömbözetek összegét véve: | |
Példa: Egy négyes játszma így végződik: qegAz ú.n. szerencsejátékok kivételével, melyeknél minden egyes, külömben aránylag igen rövid ideig tartó játszma után egyenlítik ki a játékosok a külömbözetet, a többi játéknál az a szokás, hogy a nyerő, illetőleg a nyerők a nyereségöknek megfelelő számú pontot (point) felírják. A következő játszma után a nyerő az újabb nyereségnek megfelelő számú pontot az eddig felírthoz folytatólag hozzáadja úgy, hogy a huzamos ideig tartó játék végeztével a játszók mindegyikénél a maga nyereségének megfelelő számú pont van felírva. A leszámolás már most abban áll, hogy minden játszó annyi ponttal tartozik minden többinek, ahány ponttal ezeknek többjük van mint neki. A leszámolás tehát nem egyéb, mint ismételt kivonás. Két játékos esetén a leszámolás felette egyszerű. Az egyik játékos kevesebb számú pontját levonva a másik nagyobb számúéból, már meg van a külömbözet. Már három játékos esetén a dolog kevésbbé egyszerű, mert az, kinek legkevesebb pontja van, a másik kettőnek tartozik fizetni, ez utóbbiak közül pedig ismét az, kinek kettejök között kevesebbje van, fizet a másiknak. Még bonyolultabb a dolog négy, öt, esetleg több játékos esetén, hol tapasztalás szerint nem ritkán aránylag hosszú ideig tart a külömbözetek megállapítása és még ilyenkor is az eljárás egyöntetűségének hiánya könnyen tévedésre vezet. Célszerű dolog tehát oly eljárás alkalmazása, mely tetszőleges számú játékos esetében is egyszerű és homogenitása, symmetriája folytán könnyen megjegyezhető. Legyen az játékos: és jelöljük ugyanezen betűkkel az illető játékosok pontjainak számát a játék végeztével. Akkor a leszámolás elve szerint: | | | | | | | | hol természetesen az egyes játékosok követelése lehet negatív is, tehát tartozást jelenthet. Mivel pedig | | azért az előbbiek így is írhatók: | | | | | | | | hol A leszámolás tehát úgy megy végbe, hogy játék végeztével minden játékos a maga pontjainak számát megszorozza a játékosok számával és e szorzatból levonja az összes játékosok pontjainak összegét. Aszerint, amint e külömbség pozitív vagy negatív az illető játékos e külömbséget kapja, illetőleg fizeti. A gyakorlati kivitelnél tehát a játékosok egyike kiszámfíja az összes pontok összegét a -t, mire az összes játékosok ezt feljegyzik és a reájuk eső külömbözetet a jelzett módon kiszámítják. Mindazok, kiknél e külömbözet negatív, az illető számú pontot egy közös pénztárba befizetik, honnan azok, kiknél a külömbözet pozitív a nekik megfelelő részt megkapják. Az eljárás helyességének kriteriuma, hogy leszámolás végeztével a pénztárban nem szabad maradnia semminek. Ez így is van, mert a fenti külömbözetek összegét véve: | |
Példa: Egy négyes játszma így végződik:
Próba: 1+305=183+123.
|