Cím: Szorzási előnyök
Szerző(k):  Lakits Ferenc 
Füzet: 1902/június, 225 - 226. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A csudagyerekek helyett újabban "számoló müvészek", "gyorsszámolók" lépnek fel és bámulatba ejtik a közönséget mutatványaikkal, többnyire sokszámjegyű szorzásokban, hatványozásokban stb. állanak. Az értelmes gyakorlatozás mellett rendszerint egész sereg fogással élnek, melyek mind a szokásos eljárásnál jóval rövidebb úton vezetnek czélhoz. Egynehány kevésbé ismertebb előnyt és fogást akarunk itt bemutatni. Így pl. ha 189637-tel kell 874316-ot megszorozni, először 7-tel szorzunk, aztán ezt a szorzatot 9-czel (mert 7×9=63) és végül a 2-ik sort 3-mal (3×63=189), az utóbbi eredményt azonban már 2 hellyel balra írjuk. A közönséges és ezen - mondjuk tömörített - szorzás közti külömbség szembetűnő, ha leírjuk.

874316×189637̲874316×189637̲
61202126120212
262294855081908
5245896165245724
7868844165802663292¯
6994528
874316
165802663292¯
Természetesen nem csak ily nagy számoknál használhatjuk czélszerűen ezt a módot, hanem mindannyiszor, valahányszor ilyen összefüggés van az egyik vagy másik tényező számjegyei közt. Pl. 364-gyel úgy szorzunk, hogy 4-gyel, ezt a részletszorzatot aztán 9-czel; 72369-czel úgy, hogy először 9-czel, aztán ezt a sort 4-gyel és a második sort 2-vel; csak a helyértékre vigyázzunk! Így 22328-nál először 8-czal, az eredményt 4-gyel fogjuk szorozni, a 3-ik sort pedig úgy kapjuk, hogy a szorzandó kétszeresét egy számmal eltolva önmagához adjuk. Egyszerű a két számjegyű számok szorzatának képzése is, ha az egyik tényező tízes szám. Ha ugyanis a másik is 10-es szám, akkor az egyeseket összegezzük és ezen összeg 10-szereséhez 100-at és az egyesek szorzatát adjuk. (1317=100+121;1916=150+154 stb.) Ha a másik szám már húszas, akkor a tízes szám egyeseit 2-szer kell venni és a másik számhoz adni, ha 30-asokról van szó, 3-szor stb., aztán 10-zel szorozni és hozzáadni az egyesek szorzatát. 2714=350+28;3513=440+15;5717=920+49 stb.) Általában ‐ ez egyúttal a bizonyítás ‐ (n10+a)(10+b)=n102+a10+bn10+ab=[(n10+a)+nb]10+ab. Az ú.n. komplementáris, a 10 megfelelő hatványára egymást kiegészítő számok használata is egyszerűsíti a szorzást. Ha két egyenlő számjegyű számot akarunk egymással szorozni, így járhatunk el: az egyik számból levonjuk a másiknak kiegészítését és melléje írjuk a két kiegészítés szorzatát. Pl. 95×96=9120; mert 95-4=91 és 5×4=20. Ha többjegyű számok vannak, ügyelni kell arra, hogy egyenlő számjegyből álljon mindkét számcsoport; ha a kiegészítések szorzatában több van mint az első kivonás eredményében, egyszerűen a megfelelő számhoz hozzáadjuk; ha pedig kevesebb, a hiányt 0-sal pótoljuk. Pl. 9998×9956=99540088. A szabály különben nyilvánvaló, mert (egyszerűség kedvéért csak 3 jegyű számot véve):
(102a1+10b1+c1)(102a2+10b2+c2)=
=[(102a1+10b1+c1)-(103-102a2-10b2-c2)]103+(103-102a1-10b1-c1)(103-102a2-10b2-c2)=
=104a1a2+103(a2b1+a1b2)+102(a2c1+a1c2+b1b2)+10(b1c2+b2c1)+c1c2.
Ha két oly kétjegyű számot kell egymással szorozni, melyeknél a 10-esek ugyanazok, az egyesek pedig egymást 10-re kiegészítik (pl. 76×74), akkor a 10-est a legközelebbi magasabb számmal szorozzuk és az egyesek szorzatát hozzáírjuk, tehát 76×74=5624. Kiterjeszthetjük 100-akra is, pl. 153×157=15×16+21=24021. Különben (10a1+b1)(10a1+10-b1)=(102a1(a1+1)+b1(10-b1).
Ha a tízesek nem ugyanazok, hanem az egyik egy egységgel nagyobb mint a másik, az egyesek azonban komplementárisak, akkor a szabály: a nagyobb tízest magamagával szorozzuk, a szorzatból 1-et levonunk; a nagyobb szám egyesét is magamagával szorozzuk és ennek kiegészítőjét írjuk az előbbi eredmény mellé; pl. 67×53=3551. Mert [(10a1+b1)[(10a1-1)+(10-b1)]=102a12-b12=102a12-b12=(102a12-102)+(102-b12).
Ha vegyes törteknél a két tényező törtjei egymást 1 egésszé egészítik ki és az egészek egyenlők, az egészet megszorozzuk az 1-gyel nagyobb számmal, ez lesz a szorzat egésze, a számlálót számlálóval, nevezőt nevezővel; pl. 959×949=902081.