Cím: Vázlatok a mathematika történetéből 3. (Hipparchos)
Szerző(k):  Baumgartner Alajos 
Füzet: 1901/november, 53 - 54. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Hipparchos.
 
(Kr. e. II. század.)
 

Hipparchos Bithyniában született Nikea városában és Kr. e. 161 és 126 között csillagászati megfigyeléseket tett Rhodus szigetén és talán Alexandriában is. A mathematika történetében azért van szerepe, mert egy húrtáblázatot állított össze; e táblázattal a goniometriának vetette meg alapját, a mennyiben a húrt kifejezte a kör sugara és egy szorzó által, mely a húrhoz tartozó középponti szögtől függ:
a=hr,
hol a a húr, r a kör sugara és h az illető szorzó; mivel
a=2rsinα2,
hol α a húrhoz tartozó középponti szög, azért :
h=2sinα2.
Hipparchos húrtáblázata tehát csakugyan goniometriai függvényeket adott meg; hogy azonban mily pontossággal és mily szögközökre számította ki ez értékeket, arról sajnos semmiféle adatunk nincs.
Hipparchos tudományos működése még annyiban is említésre méltó, a mennyiben ő vezette be a földmérésbe a földrajzi hosszúság és szélesség fogalmát; a hosszúságot a rhodusi délkörtől, a szélességet pedig az egyenlítőtől mérte. Csillagászati téren egy csillagkatalógust szerkesztett; továbbá meghatározta a tropikus és a sziderikus év tartamát, megmagyarázta, hogy a Nap excentrikus körben mozog a Föld körül és végre kiszámította a Holdnak Földünktől való távolságát elég pontosan, a Napét azonban nagyobb tévedéssel.