Cím: A determinánsokról
Szerző(k):  Antal Márkus 
Füzet: 1902/március, 175 - 180. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Értsük az |a1b1a2b2| jel alatt az (a1b2-a2b1) különbséget. Az itt fölírt determinánsnak két sora és két oszlopa, és összesen 22 eleme van.
Definíczió: Ha valamely determinánsnak n sora és n oszlopa, tehát n2 eleme van, akkor azt n-edrendű determinánsnak nevezzük. Hogy miként határozható meg valamely n-edrendű determináns értéke, arról későbben fogunk szólni.
A felírt másodrendű determinánst megvizsgálva, a következő tételekhez jutunk:
1. A másodrendű determináns értéke nem változik, ha sorait oszlopaival ugyanolyan rendben felcseréljük. Ugyanis:

|a1b1a2b2|=a1b2-a2b1=|a1a2b1b2|

2. A másodrendű determináns előjele megváltozik, ha két sorát egymással felcseréljük. Ugyanis:
|a2b2a1b1|=a2b1-a1b2=-(a1b2-a2b1)=-|a1b1a2b2|.

3. A másodrendű determináns értéke 0, ha két sora egyenlő.
|abab|=ab-ab=0.

4. A másodrendű determináns értéke 0, ha valamelyik sorának minden eleme 0. Pl.
|00cd|=0d-0c=0.

5
|(a1+a'1(b1+b'1)a2b2|=(a1+a'1)b2-a2(b1+b'1)=
=(a1b2-a2b1)+(a'1b2-a2b'1)=|a1b1a2b2|+|a'1b'1a2b2|.

Vagyis: Két determináns összege, ha ezek csak egy-egy megfelelő sor elemeiben különbözők, ismét determináns alakjában állítható elő.
6
|a1cb1ca2b2|=a1b2c-a2b1c=c|a1b1a2b2|.

Vagyis: A másodrendű determinánst úgy szorozzunk valamely számmal, hogy valamelyik sorának minden egyes elemét megszorozzuk vele.
Megjegyezzük, hogy az itt levezetett tételek az oszlopokra is érvényesek az 1. tétel értelmében.
A harmadrendű determináns értékének kiszámítására nézve megállapodunk abban, hogy:
|a1b1c1a2b2c2a3b3c3|=a1A1-b1B1+c1C1,
a hol
A1=|b2c2b3c3|;B1=|a2c2a3c3|;C1=|a2b2a3b3|.

Az A1,B1,C1 másodrendű determinánsok, melyeket igen könnyen előállíthatunk. A1-et ugyanis úgy képezzük, hogy az a1 elemet tartalmazó sort és oszlopot kitöröljük. Tehát:
A1=|b2c2b3c3|.

Ugyanez a szabály érvényes B1 és C1-re nézve is.
Általában az n-edrendű determináns kiszámítását (n-1)-edrendű determináns kiszámítísára vezetjük vissza. Tehát pl.
|a1b1c1d1a2b2c2d2a3b3c3d3a4b4c4d4|=a1A1-b1B1+c1C1-d1D1,
a hol pl.
A1=|b2c2d2b3c3d3b4c4d4|stb.

A 3-ad, 4-ed stb. rendű determinánsokra is kimutathatjuk 1-5-ig felírt tételeink helyességét, ha a számításokat végrehajtjuk.
Lássuk már most a determinánsok alkalmazását egyenletrendszerek megoldásánál. Legyen megadva pl. a következő egyenletrendszer:
a1x+b1y+c1z+d1u=e1
a2x+b2y+c2z+d2u=e2
a3x+b3y+c3z+d3u=e3
a4x+b4y+c4z+d4u=e4
Ha pl. x-et akarjuk kiszámítani, akkor írjuk fel a következő determinánst:
D=|a1x+b1y+c1z+d1u-e1b1c1d1a2x+b2y+c2z+d2u-e2b2c2d2a3x+b3y+c3z+d3u-e3b3c3d3a4x+b4y+c4z+d4u-e4b4c4d4|.

Ezen determináns értéke 0, mert hiszen első oszlopának minden egyes eleme 0. Most az 5-ik tétel alapján e determináns szétbontható, úgy hogy nyerjük:
D=x|a1b1c1d1a2b2c2d2a3b3c3d3a4b4c4d4|+y|b1b1c1d1b2b2c2d2b3b3c3d3b4b4c4d4|+z|c1b1c1d1c2b2c2d2c3b3c3d3c4b4c4d4|+

+u|d1b1c1d1d2b2c2d2d3b3c3d3d4b4c4d4|-|e1b1c1d1e2b2c2d2e3b3c3d3e4b4c4d4|=0.

A 2., 3. és 4. determináns értéke 0, mert mindegyikében van két-két egyenlő oszlop, tehát
+x|a1b1c1d1a2b2c2d2a3b3c3d3a4b4c4d4|=|e1b1c1d1e2b2c2d2e3b3c3d3e4b4c4d4|,
miből
x=|e1b1c1d1e2b2c2d2e3b3c3d3e4b4c4d4||a1b1c1d1a2b2c2d2a3b3c3d3a4b4c4d4|=|e1b1c1d1e2b2c2d2e3b3c3d3e4b4c4d4|D=D1D.

Az x nevezőjében előforduló determináns az egyenletrendszer ismeretleneinek együtthatóiból van összetéve és az egyenletrendszer determinánsának (D) neveztetik.
Az y kiszámításánál
|a1a1x+b1y+c1z+d1u-e1c1d1a2.........a3.........a4.........|=0
determinánsból indulunk ki és akkor nyerjük, hogy :
y=|a1e1c1d1a2e2c2d2a3e3c3d3a4e4c4d4|D=D2D.
Épp így számíthatjuk ki a z és u értéket is. Egybevetve a nyert eredményeket, nyerjük a következő szabályt:
Az ismeretlen értéke tört alakjában állítható elő, melynek nevezője az egyenletrendszer determinánsa, számlálója pedig oly determináns, melyet az egyenletrendszer determinánsából úgy kapunk, hogy a kérdéses ismeretlen együtthatói helyébe a jobb oldalon álló ismeretes tagokat tesszük.
Ha D nem 0, akkor x,y,z,u stb. ismeretleneknek bizonyos meghatározott értékük van, melyek mint a helyettesítés megmutatná, csakugyan megfelelnek az egyenletrendszernek. Ez a közönséges eset, midőn az egyenletrendszernek csak egy megoldása van.
Ha D=0 és a számlálók egyike nem 0, ellenmondásba jutunk és egyenletrendszernek nincs megoldása; ha pedig a számlálók mindegyike 0, akkor 00 alakra jutunk, tehát az egyenletrendszer határozatlan.
Lássuk most, hogy mi történik akkor, ha az egyenletrendszer homogén, vagyis ha e1=e2=...=0. Ilyenkor a
Dx=D1
Dy=D2
...
egyenletek mindegyikében: D1=D2=...=0, mert hiszen egy-egy oszlop minden egyes eleme 0. Tehát
Dx=0,Dy=0...
Ha az ismeretlenek mindegyike 0, akkor ez az értékrendszer csakugyan kielégíti az egyenletrendszert, ha azonban az ismeretleneknek csak egyike is különbözik 0-tól, akkor kell hogy D=0 legyen. Tehát:
Ha valamely homogén lineáris egyenletrendszernek nullától különböző megoldása van, akkor ennek szükséges feltétele, hogy az egyenletrendszer determinánsa egyenlő legyen 0-val.
Az eddig tanultak alapján igen egyszerű megoldása adható a 978-ik feladatnak.
A Mollveide-féle tételek alapján ugyanis, ha valamely háromszög oldalai a,b,c és szögei A,B,C:
(b+c):a=cosB-C2:sinA2.
Innen pedig :
-acosB-C2+bsinA2+csinA2=0
és épp így
asinB2-bcosC-A2+csinB2=0
asinC2+bsinC2-ccosA-B2=0.(1)
Másrészt ugyancsak a Mollveide-féle tétel értelmében:
(b-c):a=sinB-C2:cosA2
vagy
asinB-C2-bcosA2+ccosA2=0
és épp így
acosB2+bsinC-A2-ccosB2=0
-acosC2+bcosC2+csinA-B2=0.(2)
Ha az (1) és (2) egyenletrendszerekben a-t, b-t és c-t ismeretleneknek tekintem, akkor oly két homogén lineáris egyenletrendszerem van, melyekben az ismeretleneknek van 0-tól különböző megoldásuk, mivel egy háromszög oldalainak mérőszámai 0-tól különbözők. Kell tehát, hogy az egyenletrendszerek determinánsai 0-val egyenlők legyenek, tehát kell hogy legyen:
|-cosB-C2sinA2sinA2sinB2-cosC-A2sinB2sinC2sinC2-cosA-B2|=0
és
|sinB-C2-cosA2cosA2cosB2sinC-A2-cosB2-cosC2cosC2sinA-B2|=0