A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Adva van különböző elem, melyeket rendre -nel vagy az betűivel jelölünk. Ha kiválasztunk elemet és ezeket egymás mellé írjuk, akkor az adott elem egy -ad osztályú csoportját kapjuk. Ha az egyes csoportokat nemcsak a bennük előforduló elemek, hanem azok elhelyezése szerint is megkülönböztetjük, akkor a csoport az adott elem -ad osztályú variáczióját képezi, melyet esetében permutáczió-csoportnak nevezünk.
tehát különböző variáczió-csoportok. Ha ellenben az elemek sorrendjére tekintettel nem vagyunk, akkor a kérdéses csoport az n adott elem k-ad osztályú kombinácziója.
tehát identikus kombináczió-csoportok, mert ugyanazon elemeket -különböző sorrendben is- tartalmazzák. Jelöljük az n adott elemből alakítható k-ad osztályú variácziók számát Vk(n)-nel, a k-ad osztályú kombinácziók számát Ck(n)-nel és az n elemből alakítható permutácziók számát P(n)-nel. A következőkben czélunk oda irányul, hogy ezeket kiszámíthassuk. Az n adott elemből alakítható 1-ső osztályú variácziók:1,2,3,...n, vagyis A másodosztályú variációkat az első osztályúból alakíthatjuk; általában a k-ad osztályút a (k-1)-ed osztályúból, még pedig a következőképpen. Képzeljük el, hogy az n elemből alakítható (k-1)-ed osztályú variácziók már mind fel vannak írva és jelöljük ezen variácziók egyikét x-szel, akkor még n-(k-1)=n-k+1 oly elem van, a melyet az x nem tartalmaz. Ha ezen n-k+1 elem bármelyikét x-hez függesztjük, akkor csupa k-ad osztályú csoportot kapunk. Ily módon x-ből n-k+1, tehát Vk-1(n)-ből új csoportot kapunk. Már most kimutathatjuk, hogy az (n-k+1)Vk-1(n) csoport mind különbözik egymástól. Ha ugyanis két k-ad osztályú csoportot ugyanazon x-ből képeztünk, akkor az utolsó elemben különböznek, ha pedig különböző (k-1)-ed osztályú variációból alakítottuk őket, akkor eo ipso különböznek egymástól. Másodszor kimutatjuk, hogy az összes k-ad osztályú variácziót felírtuk ily módon. Ha ugyanis y egy tetszésszerinti k-ad osztályú variáczió, akkor utolsó elemét elhagyva egy (k-1)-ed osztályú variácziót kapunk, a mely a Vk-1(n)-ben minden esetre előfordul; legyen ez pl. a. Ámde a-hoz az összes benne elő nem forduló n-k+1 elemet hozzákapcsoltuk, tehát y-t csakugyan képeztük. Tehát éppígy Ezen egyenleteket összeszorozva, kapjuk, hogy | Vk(n)=(n-k+1)(n-k+2)...(n-1)n | (2) |
Az n elemből alakítható k-ad osztályú variácziók számát tehát az n-től (n-k+1)-ig terjedő egész számok szorzata adja. Minthogy azért a mit még így is szoktunk írni: Az n elemből alakítható permutácziók számát tehát megkapjuk, ha a természetes számsor számait 1-től n-ig egymással megszorozzuk. Végül számítsuk ki Ck(n)-et. Képzeljük el e végből, hogy az összes k-ad osztályú kombinációkat felírtuk; akkor minden egyes kombináczió- csoportból az elemek permutálása által más és más, vagyis összesen P(k) variácziót nyerünk. Ezen variácziók között nincsenek identikusak. Ha ugyanis x és y két tetszőleges variáczió, akkor ezek vagy egy és ugyanazon kombináczió-csoport permutácziójából keletkeztek és ekkor az elemek nem lehetnek ugyanazon sorrendben, tehát a csoportok különbözők; vagy különböző kombináczió-csoportokból származtak, s ekkor különböző elemeket is tartalmaznak, tehát szintén különbözők. Másodszor ilyen módon minden képzelhető variáczió-csoportot előállítottunk, a mi nem is szorul bizonyításra. Fennáll tehát ama összefüggés, hogy: miből | Ck(n)=Vk(n)P(k)=n(n-1)...(n-k+1)1⋅2⋅3...k=(nk). | (5) | Az n elemből alkotható k-ad osztályú kombinácziók száma oly tört alakjában írható fel, melynek számlálója k darab n-től lefelé menő egymásután következő szám szorzatából, nevezője pedig ugyancsak k darab 1-től felfelé menő szám szorzatából áll. A Ck(n)-et más alakban is előállíthatjuk, ha az (5) számlálóját és nevezőjét 1⋅2⋅3...(n-k)=(n-k)!-sal szorozzuk.
| Ck(n)=n(n-1)...(n-k+1)(n-k)...3⋅2⋅11⋅2⋅3...1⋅2⋅3...(n-k)=n!k!(n-k)! | (6) | ámde éppígy s így | Ck(n)=Cn-k(n)vagy(nk)=(nn-k). | (7) | Azt is könnyen kimulathatjuk; hogy: | Ck(n)+Ck-1(n)=Ck(n+1). | (8) | Ugyanis: | Ck(n)+Ck-1(n)=n!k!(n-k)!+n!(k-1)!(n-k+1)!=n!(k-1)!(n-k)![1k+1n-k+1]= | | =n!(k-1)!(n-k)!⋅n+1k(n-k+1)=(n+1)!k!(n-k+1)!=Ck(n+1). | Tehát Az eddigiek szerint C0(n)=(n0)-nek nincs értelme. Ha azonban a (7) érvényességét minden esetben fenn akarjuk tartani, akkor (n0)-t úgy értelmezzük, hogy A V0(n)-t úgy értelmezzük, hogy (1) a k=0 esetében is érvényes legyen, vagyis hogy: miért is tehát akkor Ha pedig a (3) érvényességét is biztosítani akarjuk a k=0 esetére is, akkor: miből tehát |