Cím: A magyar gép
Szerző(k):  Péch Aladár 
Füzet: 1898/február, 101. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

E lap olvasói bizonyára szívesen foglalatoskodnak a physikával is; de még ezen tárgy körében is, azt hiszem, nagyobb örömmel tanulnak, vagy olvasnak olyan dologról, a melynek létrehozásában magyar emberé az érdem. Néhány ilyen magyar felfedezéssel akarom az olvasót itt megismertetni és elsőnek azt választottam, mely internationális elnevezésében is megőrizte magyar eredetét. Magyar gép, vagy selmeczi gép néven ismerik azt a vízemelő gépet, melyet a következő sorokban le akarok írni.
A gép szerkesztője Hell (vagy Höll) József, a selmeczi bányaműveknél volt gépmester; elkészítésének ideje 1753, a mely évtől fogva a gép 1769-ig folyton működött.
Az 1700-as években u. i. a selmeczi aknákban igen sok baj volt a bányákat folyton elöntő víz miatt. A víz kiszivattyúzása oly sok pénzbe került, hogy e miatt a bányaművelést abba is akarták hagyni. Az akkori gépmester, Hell József volt e terveknek legnagyobb ellenzője; sok fáradsággal rábírta III. Károly királyt, hogy a tervet ne foganatosítsák, sőt a királytól a bányák helyrehozására s a munka folytatására 40.000 frtot is kapott. Ezen a pénzen építette föl Hell vízemelő gépét is. A gép leírása a következő:

 

 

B és C nagy vörösréz hengerek; az előbbinek magassága 8,5 láb, átmérője 5 láb, az utóbbi méretei 6,5 láb, illetve 4 láb (1 láb =0,3161 m); a két henger köbtartalma tehát 170 köbláb, illetve 83 köbláb (1 köbláb =0,0316 m3). A két hengert egymással a hh cső köti össze. A B hengert az A víztartóval, mely a kiszivattyúzandó L víztócsa fölött 136 lábnyira van, a bb cső köti össze; ezen cső másik vége a henger fenekétől 4 hüvelyknyire van. A henger oldalából kinyúló d cső az O víztartó fölé nyúlik.
A C hengert a kiszivattyúzandó L tócsával az l cső köti össze; az nn cső a fölemelt vizet az O tartóba vezeti, a honnan a víz elfolyik; ezen nn cső másik vége a henger aljától 4 hüvelyknyire van. B henger tetején nyúlik ki még az f cső, C henger tetejéből a pp cső. A csövek mindegyike csappal van ellátva.
A gép segítségével a vizet L-ből az O tartóba akarjuk fölemelni, a honnan a víz a bányából kifolyhat. Ezt következőleg érjük el. Gondoljuk, hogy C henger vízzel megtelik L-ből; ekkor az a,e,m,k csapokat bezárják, a c és g csapot kinyitják, mikor is a B henger A tartóból 136 láb nyomás magasságú vízzel megtelik; a víz benyomulása következtében a hengerben levő levegő, a hh csövön át a C hengerbe megy, az itt levő vizet a nyitva levő nn csövön át az O tartóba felszorítja. A levegő nyomása elegendő, hogy C-ből a vizet teljesen eltávolítsa. C kiürülvén, a c és g csapokat elzárják, az e-t kinyitják; ekkor a B-ben levő víz egyrészt saját súlyánál fogva, másrészt a felette levő összenyomott levegő nyomásánál fogva d-n át az O-ba ömlik. Mikor a levegő nyomása már nem tudja B-ből a vizet kihajtani, akkor egyidejűleg kinyitják az a,m,k csapokat; ekkor az a-n betóduló levegő a még B-ben levő vizet d-n át kihajtja, a pp csövön át a levegő C-ből eltávozik s helyet ad az l-en beömlő víznek. Mikor C megtelik, az eljárás újra kezdődik.
A vizet tehát a levegő nyomása emeli föl; a szükséges munkaerőt a nagy magasságból aláömlő víztömeg szolgáltatja. Az elv ugyanaz, mint a melyen a physikából jól ismert Heron kútja alapul A B és C hengereket fölleljük itt is; az A víztartó megfelel a Heron kútja táljának; a gépünknél szereplő csövek megfelelőit is megtalálhatjuk itt. A működés módjában van csak különbség; a Heron kútnál a vizet az alsó edényből fölemelkedő levegő nyomja fölfelé; a mi gépünknél pedig a felső hengerből lefelé toluló levegő nyomása hajtja ki az alsó hengerből a vizet.
A most ismertetett gép nagy hírre tett szert a physikus világban. Az 1830-as években készült Gehler-féle "Physikalisches Wörterbuch" részletesen leírja s hogy még ma is nevezetességet tulajdonítanak neki, mutatja az, hogy egy kitűnő franczia könyv nem régen megjelent legújabb kiadásában (Ganot, Cours de Physique) szintén megtaláljuk.
 
Budapest.
Péch Aladár.