Maksay Zsigmond. Lapunk zártakor vesszük a szomorú hírt, hogy Maksay Zsigmond pécsi főreáliskolai tanár, a Középiskolai Mathematikai Lapok legbuzgóbb munkatársa, néhány napi szenvedés után, október hó 20.-án meghalt. Halálával nagy veszteség érte a magyar tanügyet és a tudományos világot.
Maksay Zsigmond 1850-ben deczember 19.-én született Maksán; középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Tanári működését Nagy-Kállóban kezdte meg; 1881-ben a pécsi főreáliskolához került, hol nagy buzgósággal, kitűnő szakismerettel működött mint a mathematika tanára. Maksay Zsigmond a mathematikai irodalomnak lelkes munkása volt. Kiválóbb értekezései a következők:
A háromszög nevezetes pontjainak geometriai helyei, ha egy oldal $\left(c\right)$ állandó, a másik kettőre pedig e föltételek állanak: $a+b=$const.; $ab=$const.; $\frac{a}{b}=$ const.; (1879). Az algebrailag megoldható egyenletek gyökeinek szerkesztése másodrendű görbe vonalakkal (1890). Nagy tevékenységet fejtett ki a Mathematikai és Physikai Lapokban, mely folyóiratnak majdnem mindegyik számában találunk tőle megoldásokat. Legtöbbet köszönhet azonbabn a mi folyóiratunk Maksay Zsigmondnak. A Középiskolai Mathematikai Lapoknak kezdettől fogva leglelkesebb támogatója volt. Számos érdekes, eredeti feladaton kívül a következő főbb czikkeket közölhettük tőle: A függvények szélső értékeinek meghatározása. A Ceva-tétel és alkalmazása. A háromszög szögeinek meghatározása az oldalak egyenleteiből. A tetraëder köré írható gömb sugarának meghatározása.