A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Búcsúzásul. Ide s tova három esztendeje annak, hogy a Középiskolai Mathematikai Lapok megalapításának eszméje bennem megérlelődött. Az eszmének testet adott Gross Gusztáv úrnak áldozatkészsége, ki egy mutatványszámnak kellő számú példányban való elkészítésére a nagyon is kétséges siker reményében vállalkozott. S íme a várva várt siker bár lassú, de biztos lépésekkel megjött. Az olvasóknak eleinte csak kicsi, de annál lelkesebb gárdája sorakozott a lap körül, melynek jeligéje volt felkelteni és ápolni a középiskolai mathematikai tanulmányok iránti érdeklődést az ifjúság kebelében az iskola falain kívül is. De nemcsak az ifjúság karolta fel az új folyóiratot - serény tevékenységet fejtvén ki a kitűzött feladatok megoldása körül - de a magyar tanárság és a magyar középiskola is meghozta áldozatát, -támogatása által biztosítván a folyóirat fennállhatását. Eme ifjúságtól és tanároktól, valamint a magyar középiskolák vezetőitől búcsúzom a mai napon, midőn folyóiratomat utódom, Rátz László, budapesti főgymnásiumi tanár úr szakavatott vezetésére bízom. Csakis az a remény, hogy a folyóirat fejlődése a főváros szellemi életének árjában nagyobb lendületet vesz majd és így hivatását sikersebben tölti be, késztetett arra, hogy vezetésétől megváljak. Igaz, hogy ez elhatározásomat a folyóirat új vezetőjének kiváló ügyszeretete és lelkessége tetemesen könnyebbé tette. Végre az új szerkesztő ama megtisztelő bizalma, mellyel a folyóirat további szerkesztésében való részvételre - egyszerű közkatonaként - felszólított, arra késztet, hogy a szíves olvasónak istenhozzádot csak a viszontlátás reményében mondjak. Győrött, 1896. márczius hó 15-én. |
|