Cím: A görög számjegyek
Szerző(k):  Dr. T.K. 
Füzet: 1896/április, 115 - 117. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb írások

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A görögök számjelzése és számítási módja meglehtő s változatos.Teljesség kedvéért felemlíthetjük, hogy néha a számot a kiejtésnek megfelelő betűkkel egészen leírták, vagy pedig annyi egyes vonássl jelölték, ahány egyesre bontható az összeg. Sokkal gyakoribb ennél a régibb, egyszerű viszonyoknak megfelelő jelzésnél a kezdő betűkkel való jelölés. Ezen eljárásnál I(ιωτα)=1;Π(πεντε)=5;Δ(δεκχ)=10;H(εχατσν)=100;X=(χιλιoι)=1000;M(μσριoι)=10000. Az összeg jelöléséra aztán a betüket egymás mellé írták. P. o.
ΔΠ=15;HHΔ=210.
Ha valamely számnak 5-szörösét kell írni, rövidítés kedvéért a megfelelő kezdőbetűt alól nyílt négyszögbe foglalták. P. o.
HHHΔΠII=352;XΠHHH=5700.
Az ilyen számolási rendszer körülbelül Kr. e. 350-ig dívott: de vele egyidejűleg egy más számjelölési mód is lábra kapott. Ennél szintén betűkkel jelölték ugyan a mennyiségeket, de a betűk jelző értéke azon helytől függött, melyet a görög alphabetában elfoglaltak.Így p. o.
A=1,B=2,Γ=3,
Az ilyen számolási rendszernél néha csak az 1-24 számokat jelölték a 24 görög betűvel; máskor pedig és ez a rendes eljárás, s az van közölve az iskolai görög nyelvtanokban is az egymásra következő betűk 1,2,3...9-et; 10,20,30,...,90-et; 100,200,300,...,900-at jelentenek. Tehát A=1;B=2;Γ=3;Δ=4;I=10; de 11=IA;14=IΔ; az I után következő K=20; az ezt követő Λ=30; az M=40 és így tovább (p.o. 41=MA;44=MΔ), míg a fentebb említett ritkább módnál, a melynek megfelelőleg vannak számozva p. o. Homeros 2 művének egyes énekei is M nem 40; hanem 12; Σ nem 200, hanem 18 és így tovább azon hely szerint, melyet a betűk a régibb görög alphabéta sorrendjében elfoglaltak. A rendes eljárás jelöléseinél valamely mennyiség külömböző rendű alkatrészei gyakran úgy írattak, hogy a számuknak megfelelő betűk egy az emlékezetben könnyen megragadó szót alkossanak. Így p. o. az év napjainak a számát νειλ∘σ szóval jelölték, mert N=50,E=5,I=10,Δ=30,O=70,Σ=200,=365. Ellenben a tudományos számjelölésnél előre balra a legmagasabb, jobbra utoljára a legkisebb értékű számjegyet írták ki, s egyszersmind a betűk fölé egy vízszintes vonást tettek annak kitüntetésére, hogy a betű mint szám szerepel, úgy, hogy az előbbi 365-ös szám írása ez volna:
ΣONAIE¯, vagy rövidebben:TΠE. Miután azonban a görög alpha-betában csak 24 betű van, a rendes eljárás jelöléseihez pedig már 900-ig is 27 betűre volt szükség, a görögök régibb alphabetájukból 3 betűt vettek át, a 6,9.900 jelölésére. Ezeren felül való számításnál 1-10 ezerig ismét előlről kezdték a jelölést, de a megfelelő betűhöz balra, alólra tették az ismertető vonást. ,A=1000,,Γ=3000,,Θ=9000, jelzésmódot azonban következetesen tovább nem folytatták, tehát 10000-et már nem jelölték ,I'-vel sem a 20000-et ,K-val, hanem e helyett a 10000-es szám görög nevének (Mσϱιoι) első, vagy két első betűjét (M vagy Mσ) használták, a megfelelő együtthatót pedig vagy az M, illetőleg Mσ elé, vagy utána, vagy fölé írták Pl:
10000=M¯,vagyMσ¯
20000=BM¯,vagyBMσ¯
20000=MB¯,vagyMσB¯
20000=βM  vagyβMσ

miután 20000=2×10000 s B(β)=2.
A rövidség kedvéért néha a 10000 M,Mσ jelét egy ponttal pótolták, melyet a megfelelő együttható után tettek p. o.
1,270.568=ρχξ.φξη
vagyis =127 myrias +5 százas +6 tizes +8 egyes.
Néha pedig, bár már csupán újabb időben, a 10000-es jelölésére az együttható fölé 2 pontot tettek. P. o.
B¨=20000,I¨=100000,
a nullára jegyet a görögök nem ösmertek. A törteknél a görögök törzs- és származék törteket különböztettek meg. Amazoknál a számláló =1. Itt csak a nevezőt írták ki s mellé jobbra felűlre egy vonást tettek. P. o.
13=γ';14=δ';15=ε'.

A származék törteknél a jelölés megfordítva történt, mint nálunk; a számlálót írták a törtvonal alá, a nevezőt fölé. Azonfelül a nevező fölé egy ∼ jelt tettek. P. o.
833=λγ˜η;42485=ωμε˜μβ