Cím: A Ceva-féle tétel és alkalmazása
Szerző(k):  Maksay Zsigmond 
Füzet: 1895/február, 94 - 95. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szakmai cikkek

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A Ceva-féle tétel és alkalmazása.

A síkháromszögeknél előforduló tételek, melyek a középvonalak, szögfelezők és magasságok egy-egy pontban találkozására vonatkoznak, vagy meglehetősen nehézkes módon, vagy éppen nincsenek bizonyítva tankönyveinkben, melyek az e tekintetben felette fontos Ceva-féle tételt sem közlik; pedig mint a párhuzamos átszelőkről tanultak egyik alkalmazását és a Menelaus-féle tétel társát, minden nehézség nélkül fölvehetnék részben, mint az említettem tételek egyszerű bizonyításának eszközét, részben mint adott három elemhez a negyedik harmonikus szerkesztésének igazolási módját.
A tétel így szól: Ha a háromszög csúcsain át oly egyeneseket húzunk, melyek a sík egy pontján mennek át: a szemben fekvő oldalakon, illetőleg megnyújtásaikon származó metszéspontok úgy osztják ez oldalokat, hogy a szeletekből képezett arányok szorzata a negatív egység, azaz, ha A,B,C a háromszög csúcsai és A1,B1,C1 a mondott módon keletkezett metszéspontok:
A1BA1CB1CB1AC1AC1B=-1
hol az egyes arányok jele elemeik egyenlő, vagy ellenkező iránya szerint veendő positív, vagy negatív értelemben.
A tétel bizonyítása így is eszközölhető:
Legyen P az AA1BB1CC1 sugarak metszéspontja.
Az APB,BPC,CPA háromszögek ketten-ketten közös BP,CP,AP alapon állván, területeik úgy aránylanak, mint magasságaik, ez utóbbiak pedig a származott hasonló háromszögek folytán mint a közös alap megnyújtása által AC,AB,BC oldalakon keletkezett szeletek, azaz:
APB:BPC=B1A:CB1
BPC:CPA=C1B:C1A
CPA:APB=A1C:A1B
mely aránylatok megfelelő tagjainak szorzása által:
1:1=A1CC1BB1A:A1BC1ACB1
honnan:
A1BA1CB1CB1AC1AC1B.=-1,
mert az arányok mindannyia negatív, ha P a háromszög belsejében fekszik, vagy egy közülük negatív, ha P a háromszögön kívül van.
A tétel megfordítható, mint minden általános állító tétel. A megfordítás így fogalmazható: ha a háromszög három oldalán úgy választjuk az A1B1C1 pontokat, hogy a szeletekből képezett arányok szorzata a negatív egység: az AA1,BB1,CC1 sugarak egy ponton mennek át.
Alkalmazás.

1. A középvonalak egy pontban, a súlypontban találkoznak, mert az esetben A1B=-A1C,B1C=-B1A,C1A=-C1B
és így:
A1BA1CB1CB1AC1AC1B=(-1)3=-1

2. A háromszög belső szögeit felező egyenesek egy pontban találkoznak, mert ez esetben:
A1BA1C=-cb,B1CB1A=-ac,C1AC1B=-ba
és így
A1BA1CB1CB1AC1AC1B=abcabc=-1

2a. A háromszög egyik szögét és a másik kettő mellékszögeit felező egyenesek egy pontban találkoznak, mert pl. az A,(π-B),(π-C) szögeket vévén:
A1BA1C=-cb,B1CB1A=ac,C1AC1B=ba
és így
A1BA1CB1CB1AC1AC1B=-abcabc=-1.

Az ma,mb,mc magasságok egy pontban találkoznak, mert a keletkezett hasonló háromszögekből: (Egyszerűség kedvéért geometriai függvényeket használva)
A1BA1C=-ccosBbcosCB1CB1A=-acosCccosAC1AC1B=-bcosAacosB
és így
A1BA1CB1CB1AC1AC1B=abccosAcosBcosCabccosAcosBcosC=-1

Hasonló módon alkalmazhatni egyes esetekben a Menelaus-féle tételt három pontnak egy egyenesben fekvése kritériumául.
Maksay Zsigmond.