Részletesebb tudnivalók a KöMaL teljes archívumának anyagáról

A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok

archívuma egy különleges, több mint egy évszázadot átölelő feladat- és cikkgyűjtemény, mely a magyar matematika és fizika tudománytörténetének része. Ez a - kezdetben matematika, később fizikával kiegészült - lényegében csak igényes szakmai anyaggal foglalkozó, havonta rendszeresen megjelenő folyóirat két világháborút és politikai rendszerváltásokat túlélve alapozta meg a magyar természettudományok külföldi megbecsülését.

A lap százéves alapításának évfordulójára készült 1993.decemberi szám ünnepi visszaemlékezéseket, matematika- és fizikatörténeti érdekességeket tartalmaz. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok történetének legfontosabb adatai időrendi táblázatban e szám 496. oldalán találhatók. Néhány további cikk a régi olvasók tollából pedig 1994. áprilisában jelent meg a KöMaL-ban. Ezeket is érdemes átlapozni mindazoknak, akiket érdekel a folyóirat múltja.

A Középiskolai Mathematikai Lapokat 1893 decemberében alapította egy győri főreáliskolai tanár, Arany Dániel, ő szerkesztette 1896-ig, amikor Rátz László, a budapesti Fasori Gimnázium kiváló tanára átvette tőle és folytatta a folyóirat szerkesztését 1914-ig. A kifejezetten érdeklődő tanulóifjúságnak szóló cikkek mellett minden számban megjelentek a következő hónapban beküldendő feladatok, eleinte a hetedik-nyolcadik gimnazistáknak (17-18 éveseknek) szóló számozott Feladatok (1893 decemberétől 1914 áprilisáig 2415 darab), majd 1900 januárjától, 1-től 1390-ig számozva a 15-16 éves korosztálynak szánt Gyakorlatok. Külön, római számozással jelentek meg az ábrázoló geometriai feladatok. A lapban a példamegoldások a beküldő iskolások dolgozatai alapján készültek, a legjobbak neve megjelent, az eredményeket a tanév végén összesítették, és a diákokat jutalmazták. A Lapok versenye - a tanárok közreműködésével - országosan elterjedt. Az 1893/1894-es tanévben, amikor a Lapokat Arany Dániel megalapította, az iskolákban "mennyiségtant" és "természettant" tanítottak. A "mathematikai" jelző egyfajta elméleti megközelítést jelentett mindkét tantárgy vonatkozásában. Arany Dániel közölt fizika feladatokat is az általa szerkesztett lapokban, Rátz László és Antal Márk szerkesztésében vált az újság kizárólag matematikai folyóirattá.1914-ben Rátz László beszüntette a Lapok kiadását. Lemondott a gimnázium igazgatásáról is, és "címzetes igazgatóként" tanított tovább.

Az első világháború

után azonban 1925-ben egy újabb tanár, Faragó Andor úgy gondolta, érdemes újra kezdeni a matematikai lapot, nagyobb szerepet adva benne a fizikának. A megváltozott nevű Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban így előröl kezdődött a feladatok és gyakorlatok, illetve az ábrázoló geometria feladatok számozása. A lap második korszaka 1939-ig, az újabb világháború kezdetéig tartott, melynek később sajnos Faragó Andor is áldozata lett. A folyóirat megjelentetése valószínűleg az állami támogatás csökkenése és az eluralkodó antiszemita befolyás miatt szűnt meg. Másfél évtizedes fennállása alatt több mint 700 fizika feladat jelent meg Faragó lapjában. Ő indította el a legjobb megoldók fényképtablóinak közlését a Lapokban.

A második világháború

1945-ben ért véget, és már az 1946-47-es tanévben egy szegedi matematika tanárnő, Soós Paula, fiatal kezdő tanár kollégája segítségével szerkesztette és terjesztette a stencilezett Szegedi Íveket, amelyből a Középiskolai Matematikai Lapok harmadszorra is újra indult. A fiatal tanár, Surányi János középiskolás korában maga is beküldte a lap feladatait, ő lett az új sorozat első felelős szerkesztője. A Bolyai János Matematikai Társulat 1947-ben alakult meg Szegeden. 1947-től 1951-ig a Bolyai Társulat támogatásával jelent meg a Középiskolai Matematikai Lapok, 1949-től már Budapesten , amikorra realizálódott a Matematikai és Fizikai Társulat kettéválása. Ekkor örökölte a Fizikai Társulat és a fizikai tanulóverseny Eötvös Loránd nevét. A folyóirat kiadását a Bolyai János Matematikai Társulat lapjaként 1952-től 1991-ig az oktatásügy minisztériuma finanszírozta. 1946-ban újra indult a feladatok számozása, majd 1952-től ismét kezdődtek a 15-16 éveseknek szóló gyakorlatok. 1958-tól Bakos Tibor a felelős szerkesztő, 1959-ben pedig az Eötvös Loránd Fizikai Társulat gondozásában, Kunfalvi Rezső szerkesztésében fizika rovattal és feladatokkal bővül a lap. A korábbi jól bevált hagyományoknak megfelelően minden tanévben pontverseny zajlott, a legjobb beküldött megoldások megjelentek a "matlapokban", csakúgy, mint a verseny eredménye és a legjobb helyezést elértek fényképe.

A Középiskolai Matematikai Lapokat a 80-as években kezdték KöMaL-nak hívni, ez maradt a rövidítése az után is, hogy 1992-től ismét Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok lett a neve és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kiadásában a két társulat közös lapjaként, a Minisztérium és további alapítványok pályázatai, cégek szponzorálása segítségével jelent meg 2006-ig. 2007 óta a KöMaL anyagi támogatása érdekében létrejött közhasznú MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány a kiadója.

A lap háromszor indult újra

- ennek megfelelően három sorozatát különböztetjük meg: a Rátz (Arany)-féle, a Faragó-féle és az Új sorozatot, mindegyiknél előröl kezdődött az évfolyamok és a példák sorszámozása. Az új sorozat indulása előtt egy-egy évfolyam mindig a tanév elejétől (általában szeptembertől) a végéig, júniusig tartott. Az évfolyamok félévenkénti kötetekre is osztódtak, ezt az archívumban nem tüntettük fel. Az új sorozat első (valódi) évfolyama 1951, ezt követően az archívumban egy évfolyamot januártól decemberig tartónak tekintünk. 1960-tól 1983-ig félévenként most is új kötet indult, ezért az oldalak számozása január és május, illetve szeptember és december között 1-240-ig tartott. Az évfolyamok folyamatos oldalszámozása 1984-ben kezdődött. 1995-ben megszűnt az addig szokásos novemberi dupla szám, és ekkortól 48 helyett 64 oldalon, évi 10 helyett 9 számban jelenik meg a KöMaL. A számok némelyikéhez mellékleteket, esetenként külön magyar vagy angol nyelvű kiadványokat is megjelentetett a szerkesztőség.

Feladatsorok

A középiskolások továbbtanulását mindig segítették az évente több alkalommal megjelenő, érettségire vagy felvételire előkészítő feladatsorok, melyeknek megoldásvázlatát egy későbbi szám közli. A KöMaL több mellékletet adott ki a felvételivel, illetve a kétszintű matematika érettségivel kapcsolatban. A felkészítő feladatsorokat az Emelt szintű matematika érettségi című kötetben, majd annak bővített változatában jelentették meg.

Angol kiadás

A KöMaL gazdag feladat- és cikkgyűjteményének elterjesztése többször fölvetette a lap angol nyelvű kiadásának gondolatát. A centenáriumi szám angol nyelvű fordítása 1994 júliusában jelent meg. Egy angol nyelvű különszám készült 1996 augusztusában a Magyarországon, Miskolcon rendezett Nemzetközi Ifjúsági Matematikai Konferencia tiszteletére. A KöMaL 1994-97 illetve 1998-2001 közötti megoldásaiból és cikkeiből találunk válogatást a C2K (Century Two of KöMaL) illetve a C2K2 kiadványokban. A magyar nyelvű lapszámokban már sok-sok évtizede szerepel a feladatok idegen nyelvű fordítása is. A különböző korok igénye, lehetősége szerint eleinte francia, később angol, orosz, eszperantó, német fordításban olvashatók a kitűzött feladatok, legtöbbjük angolul. 2002-ben jelent meg a KöMaL első "rendszeres" angol száma. Ezt öt újabb szám követte, de a kevés érdeklődő miatt a kiadást nem lehetett tovább finanszírozni.

A lap pontversenye

természetesen mindenkor a tanévhez kapcsolódott. Immár több mint ötven éve szeptembertől májusig 9 alkalommal jelennek meg a kitűzött feladatok különböző kategóriákban, és a megoldásokra mindig egy hónap áll rendelkezésre.

A lapban megjelent példák kategóriájuk és sorszámuk alapján azonosíthatók, de a korábban leírtak miatt egy-egy feladattípusból három azonos sorszámú is lehet a különböző sorozatoknak (korszakoknak) megfelelően. Néha az is előfordult a folyóirat életében, hogy tévedésből ugyanazt a számot adták a szerkesztők két különböző példának, vagy kihagytak pár sorszámot.

1968-ban került arra először sor, hogy a különböző kategóriájú feladatok száma elé betűjelzést is tettek.

Ekkor került a matematika gyakorlatok száma elé Gy betű, a matematika feladatok elé pedig F betű (először az 1210. gyakorlat és az 1617. feladat lett Gy1210. illetve F1617.) 1973 és 1984 között pontversenyen kívüli problémák is megjelentek a folyóiratban P jelzéssel olyan diákoknak, akik nehezebb matematika feladatokkal is meg szerettek volna próbálkozni. Mivel 1984-re már csak igen kevesen küldték be a pontversenyen kívüli problémákat, ez a rovat megszűnt, megjelentek azonban a C gyakorlatok. Ezeket eredetileg szakközépiskolások részére szánták a szerkesztők, de később kiderült, hogy e könnyebb és a tananyagon kívül egyéb ismeretet nem igénylő példákat a gimnáziumi tanulók egy része is szívesebben oldja meg és küldi be, mint a számukra nehezebb Gy vagy F feladatokat. 1981 és 1987 között számítástechnika feladatok is megjelentek a KöMaL-ban, mégpedig Sz jelzéssel, majd később a könnyebbek KSz jelöléssel. A kezdetben népszerű rovat megszűnésének egyik oka talán épp a számítástechnika ugrásszerű és a tanításban nehezen nyomon követhető fejlődése volt.

1992-ben betűjelet kaptak a fizika feladatok is. Folytatódott az addigi folyamatos számozás, de a 17-18 éveseknek szólók FF, a 15-16 éveseknek valók pedig FGy jelzést kaptak. 1993 szeptemberében ismét próbálkoztak a szerkesztők nehezebb matematika feladatok kitűzésével, de most erre külön pontversenyt indítva. A kezdeményezés egyre népszerűbb lett, a feladatok száma elé N betű került. A 90-es évek végére tehát kialakult a C (könnyebb) gyakorlatok és az N nehezebb feladatok beküldőinek köre. Mivel a korábbi négyosztályos gimnáziumok mellett hatosztályos és nyolcosztályos gimnáziumi tantervek, új és változó szakközépiskolai tananyagok léptek évről évre életbe, épp az addig hagyományos gyakorlatok-feladatok felosztás tűnt feleslegesnek: a matematika vagy a fizika tananyag egy-egy részét bizonyos gyerekek 15, mások csak 17 éves korukban tanulták. Feleslegessé vált a megszorítás, hogy bizonyos példákat 16 év alattiaknak vagy felettieknek adjanak csak fel. Így előbb a fizikában, majd a matematikában változott a beküldés szabálya: bárki beküldheti bármelyik feladatot, de a sikeres versenyzéshez nem kell minden példát megoldani. Fizikából a beküldöttek közül az 5 legtöbb pontot kapott, matematikából a legtöbb pontot elért 6 feladat számít bele a versenybe. A korábbi betűjelek az ezredfordulóra megváltoztak: N helyett A, Gy és F helyett B jelzést kaptak a matematika versenypéldák, a C megmaradt. Fizikából a havonkénti mérési feladatok jele M, az elméleti fizika példák jele pedig egységesen P.

A 21. század

további újításokat hozott. Az ABACUS folyóirat pontversenyével közösen szervezett K típusú, csak kilencedikes tanulóknak szóló matematika gyakorlatokat azért vezették be, hogy megkönnyítsék a KöMaL-ban történő versenyzést az általános iskolások számára.

2001-ben indult újra a számítástechnika-informatika rovat, havonta 3 átlagos (I jelű) és egy olimpiai szintű (S jelű) feladattal, melyek csak e-mailben, mára pedig az úgynevezett Elektronikus Munkafüzeten keresztül küldhetők be. A többi pontversenyben még megmaradt a régi postai beküldés lehetősége is, azonban nevezni már csak az interneten lehet és a versenyzők nagy része az Elektronikus Munkafüzetbe írja a megoldásait, és a dolgozatot javítók is ezt használják. Így minden hiba, kérdés e-mailben egyszerűbben megbeszélhető.

A Középiskolai Matematika és Fizikai Lapok a régi hagyományokat és a modern kor lehetőségeit ötvözve honlapján 2006-ban internetes feladatmegoldó tesztversenyt is indított. A verseny célja, hogy olyan diákok is bekapcsolódjanak a matematika, fizika, vagy informatika versenyekbe, akiknek nincs idejük, kitartásuk a feladatok pontos kidolgozására és leírására: a tesztek kitöltése sokkal egyszerűbb, az internet használata vonzóbb.

A szerkesztőség a 90-es évek óta használja az internetet, azóta valódi élő interaktív honlap a www.komal.hu . Egyre bővültek a folyóirathoz kapcsolható számítógépen nyilvántartott adatbázisok. 1995 óta nyilvános a verseny mindenkori állása és az éves pontversenyeredmények, 1997-től kezdődően felkerültek a kitűzött feladatok, majd 1999-től a megoldásvázlatok is (ezek nem azonosak a lapban megjelent diákmegoldásokkal).

A lap minden tanév végeztével megjelenteti a legjobb megoldók fényképtablóit, ezek hiánytalanul mind megtekinthetők a honlapon, a KöMaL Arcképcsarnokában és az archívumban is.

Az archívum

adatbázisának létrehozása és feltöltése már 1993-ban megkezdődött. A KöMaL első 100 évét 1893-1993-ig az 1994-ben elkészített dupla CD foglalta össze, 2000 és 2006 között pedig az Oktatási Minisztérium honlapján, a http://www.sulinet.hu/komal címen jelent meg az akkor 1999 decemberéig minden számot tartalmazó KöMaL archívum (sajnos ez a lehetőség azóta megszűnt). A feladatokra és cikkekre különféle jellemzőik alapján lehetett keresni a CD-n és az interneten is, de a folyóirat valódi digitalizálása nem valósult meg, mivel korábban csak az eredeti oldalak szkennelt képei álltak rendelkezésre. Az 1893-1993 között megjelent beszkennelt KöMaL oldalak jelenleg a www.komal.hu/cd címen érhetők el. Egy EU-s pályázat és néhány lelkes munkanélküli megváltozott munkaképességű új kolléga segítségével sikerült az archívum 1925 utáni teljes anyagát digitalizálni. A harmincötezer oldal szakmai ellenőrzésére már nem jutott pénz, de sikerült egy új CD-t kiadni: az 1994-2003 közötti KöMaL-évfolyamok tartalma már digitalizálva jelent meg az "Irány a Nobel-díj" című elektronikus kiadványon. Ennek alapján azóta készül a KöMaL teljes anyagának korszerű internetes archívuma. A teljes szöveges keresés mellett lehet benne keresni feladatszám, időrend, témakörök, vagy a lapban megjelent nevek (szerzők, megoldók) szerint. A feladatokon és cikkeken kívül évtizedekre visszamenőleg nyomon követhetők a magyar matematika, fizika és számítástechnika oktatásában nagy szerepet játszó országos és nemzetközi versenyek.

A KöMaL a legtöbb országos és nemzetközi szintű matematika és fizika versenyről rendszeresen tudósít. Néhány ilyen versenypélda KöMaL-feladatként is megjelent, a legtöbbször azonban a versenybeszámolók őrzik, hogy hol, mikor, milyen eredményekkel és milyen feladatokkal rendeztek matematika vagy fizikaversenyt, az utóbbi években számítástechnika, illetve komplex tanulmányi versenyeket.

Országos Tanulóversenyek

Talán legfontosabb országos versenyünk az 1894-ben Mathematikai és Physikai Társulat tanulóversenyeként alapított országos matematikaverseny (megalapítása szerencsésen egybeesett a folyóirat indulásával). A versenyt minden évben ősszel rendezték az abban az évben érettségizettek részére, három feladattal. 1894 és 1913 között mindig megjelent a beszámoló a lapban a Társulat versenyének díjazottairól, a feladatokról és a megoldásokról, melyek a feladat kitűzése után egy későbbi számban jelentek meg. Ugyancsak rendszeresen tudósított a folyóirat az 1924 és 1938 között megrendezett versenyekről. 1916-ban, Károly Iréneusz premontrei szerzetes nagylelkű adományának köszönhetően megalapították a matematikaverseny fizika párját is. 1925-ben mind a matematikai, mind a fizikai tanulóverseny Eötvös Loránd nevét viseli, mivel ebben az évben a Matematikai és Fizikai Társulat felvette Eötvös Loránd nevét. A következő évtől a fizikaversenyt már az alapítóról nevezték el, így 1926-1938-ig tudjuk nyomon követni a folyóiratban a Károly Irén fizikai tanulóversenyt és az Eötvös Loránd matematikai tanulóversenyt. A II. világháború után, 1947-ben kivételesen Bolyai János Tanulóverseny néven indították el ezt a matematikaversenyt, 1949-től pedig új nevet kapott Kürschák József egyetemi tanárról, a verseny korábbi lelkes szervezőjéről. Ettől kezdődően rendszeresen tudósított a Középiskolai Matematikai Lapok a Kürschák-versenyekről. 1956 őszén a forradalom miatt elmaradt a verseny, azóta azonban újra minden évben indulhatnak rajta nemcsak az érettségizettek, de a fiatalabbak is. A fizika verseny - mivel névadója politikai okból nem kívánatos - 1952-től visszakapja Eötvös Loránd nevét. Érdekesség, hogy az Eötvös-versenyt fizikából meg tudták tartani 1956-ban is! A fizika rovat megalakulása, 1959 óta minden évben lehet olvasni az Eötvös Loránd fizikai tanulóversenyről. Az archívumban ezek a tudósítások a cikkek között szerepelnek, de a Kürschák-versenypéldák, és angol fordításuk az archívum adatbázisának matematika feladatai között is szerepelnek.

Az első Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

1923-ban indult matematikából, a középiskola utolsó osztályaiba járóknak. A beszámolók az 1924 és 1938 közötti versenyekről jelentek meg a lapban. 1927-től a fizika (illetve természettan) versenyek tételeit is közölte a lap. 1947-ben újra kezdődött e tavaszi verseny számozása, sőt 1952-ben (egy alkalommal) Rákosi Mátyásról, a kor híres-hírhedt politikus vezéréről nevezték el. Ma ezeket a versenyeket tekintjük az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) elődeinek, aki az archívumban keres, ezek között találhatja meg a cikkek között, néhány évben, amikor a megoldásuk is megjelent, a feladatok között is. A fizika OKTV beszámolói 1959-től találhatók meg a lapban.

Arany Dániel és Mikola Sándor

mindketten a lap legkorábbi szerkesztői voltak, az ő nevüket is verseny őrzi. 1950-ben új matematikaverseny indult a 15-16 éves korosztály részére, a Középiskolai Matematikai Lapok országos tanulóversenyeként, ezt tekintjük ma az első Arany Dániel Tanulóversenynek, amely azóta szintén minden évben megrendezésre került és a lapban is megjelent. Azokban az években, amikor a feladatok megoldása is megjelent a KöMaL-ban, Arany Dániel versenyfeladatként is megtalálhatók az archívumban. Az Arany Dániel versenyek fizika "párja", a Mikola Sándor versenyek tudósításai is időről időre szerepelnek a folyóiratban.

A Nemzetközi Matematikai és Fizikai Diákolimpiák

beszámolóinak kivételes rangjuk van, előbbiről 1959, utóbbiról 1967 óta szinte minden évben részletes, megjegyzésekkel kiegészített megoldásokat is kaphat az olvasó.

Rengeteg "egyéb verseny" szerepel az évtizedek során a KöMaL archívumában, közéjük soroltuk a KöMaL éves versenyeinek beszámolóit is.

A KöMaL archívuma

a jelenleg meglevő adatbázisára támaszkodva a következő években további fejlesztéseket és természetesen állandó karbantartást kíván. A több mint harmincötezer oldalt tartalmazó archívumnak most csak egy részét tudjuk megjelentetni, 30 évfolyam teljesen digitalizált feldolgozását. Szeretnénk, ha a több mint száz éves anyag teljesen kereshető formában megjelenne, és elkészülne minél nagyobb részének angol fordítása is. Mivel a lapban kitűzött feladatok, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák, valamint a Kürschák-versenyek feladatai angol fordításban is megjelentek, továbbá számos cikk és feladatmegoldás az angol nyelvű különszámokban, ezek a KöMaL angol nyelvű adatbázisában várnak további feldolgozásra.

A KöMaL archívumának és a KöMaL aktív honlapjának is fontos részét képezik a megoldók fényképtablói, melyek minden évben kiegészülnek a legújabbakkal.

Az archívum számos kutatás kiindulópontja lehet: felkutatható lehet mindazoknak a volt diákoknak az életrajza, képekkel illusztrálva, akik valaha a folyóirat megoldóiként kezdték és híres tudós, tanár vált belőlük. Érdemes lenne tovább kísérni a lapban megjelent cikkek sorsát, hogyan fejlődött azóta a matematika vagy fizika egy-egy adott részterülete. A magyar matematika története szempontjából érdekes volna azoknak a huszadik századi versenyeknek a teljes történetét, összes példáját összegyűjteni, melyekről a lap tudósított.

A KöMaL archívumában talált hibákról, esetleges további kérdéseikről, javaslataikról várjuk levelüket a KöMaL szerkesztőségének címén, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., vagy a szerk@komal.elte.hu e-mail címen.