A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A hővezetési együttható az egyik legnehezebben, bizonytalanul mérhető adat. A feladat megoldói sikeresen, jól oldották meg a problémát. A hővezetési együtthatót a összefüggés definiálja, ahol a mérendő tárgyon idő alatt átáramlott hő. A tárgy keresztmetszete , és hosszon a hőmérséklet -ről -re változik. A mérést a hő meghatározása teszi nehézzé, mivel a veszteségek lecsökkentése vagy figyelembevétele nehéz feladat. Balogh András (Nagykanizsa, Landler J. G., III. o. t.) gondos méréssel határozta meg a tégla hővezetési együtthatóját. A hengeresre csiszolt téglát vaslemezre állította. A vaslemez egy forrásban levő vízzel teli edény tetején állt. Ez biztosította, hogy a tégla egyik vége mindig -on legyen. A téglából készült henger másik homlokfelületére vaslapot tett, amelynek a hőmérsékletét mérte egy furatba dugott hőmérővel. A téglából készült henger palástját többrétegű alufóliával szigetelte. Az alufólia rétegek közé zárt levegő jó hőszigetelést biztosít. A mérés kezdetekor a hőmérő -ot mutatott, majd a tégla felső végén a vaslemez melegedni kezdett, a hőmérséklet időbeni változását a grafikon mutatja. Ennek az 1 és 2 óra közötti lineáris szakaszából határozható meg a hővezetési együttható. Először is meghatározzuk az átáramlott hőt. A téglán levő vas tömege , fajhője; , a hőmérsékletváltozás: . Ebből A tégla adatait (hossza , sugara ) és a fenti hőt felhasználva a hővezetési együttható | |
A mérés hibáját egyrészt a hőmérsékletmérés hibája, másrészt a veszteségek okozzák. A hibát körülinek becsülhetjük. A beérkezett dolgozatok közül Balogh András mérte hővezetési együtthatóra a legkisebb értéket. Összehasonlításképpen felsoroljuk a többi mért értéket is, a fenti egységben, növekvő sorrendben ; ; ; ; ; . A legtöbb megoldó körüli értéket kapott. Mindenki téglát mért, de különböző típusú tégla (tömör, lyukacsos, választó, blokk) hővezetése különböző. Ezt tükrözik a kapott mérési eredmények is. A feladat második felének megoldásához Balogh András megmérte a lakás -on tartásához szükséges gázfogyasztást, amikor a külső hőmérséklet volt. Ezután számításba vette azokat a falakat, amelyek a szabadba vezetnek, mert a többin keresztül lényeges hővezetés nincs. A falak vastagságát is figyelembe kell venni. Az adatokat itt nem közöljük, mivel csak egy mért lakásra jellemzőek. Eredménynek azt kapta, hogy kb. tizedébe kerülne a fűtés, ha csak a téglafalon keresztül lenne veszteség. A többi megoldó ennél kisebb különbséget kapott. Ha csak a téglafalon keresztüli hővezetés okozná a lakás hőveszteségét, akkor -kal csökkenne a fűtési költség, attól függően, hogy mennyire vannak szigetelve az ajtók és ablakok, milyen gyakran nyitják a bejárati ajtót, és hogy az hova nyílik, lépcsőházba vagy szabadba stb. |
|